Mit tudok tenni, ha azt szeretném, hogy a születendő gyermekem apjának jogilag ne legyen semmi köze a picihez? Lehetséges ez?

Bizonytalan, nem nőtt még fel, fél a felelősségtől és ezeket rajtad vezeti le. Beszéltetek már erről?

Nem a te dolgod megbüntetni, hidd el! Ha nem tudsz vele együtt élni, akkor költözz el, vagy adj neki időt, hogy döntsön.

De ha minden nélkül tűrsz, Te is ártsz a picinek.

Én biztos, hogy türelemmel és szeretettel beszélgetnék el vele, legalább egy esélyt adva.

Bocsi, hogy ezt mondom, de eléggé gyerekesen gondolkozol erről a dologról. Nyilván nem ismerem a háttér sztorit és csak az alapján tudok ítélkezni, amiket mondasz, de azért nem elismerni azt, hogy ő az apja, mert téged idegesít, azért egy kicsit gáz. Nem lehet, hogy érzékenyebb vagy az alapjáratnál a hormonjaid miatt, és ezért nehezebben viseled el őt? Mert szerintem elképzelhetetlen, hogy ne tudd megbeszélni egy értelmes, felnőtt férfival, hogy mi a helyzet. Az meg, hogy a babádat használod fel arra, hogy hárítsd a támadásait, eléggé szánalmas! Ha meg tényleg aggódsz a babád egészsége miatt, akkor meg miért nem költözöl haza anyukádhoz arra a kis időre, amíg lenyugszanak a kedélyek? Én a helyedben már rég megtettem volna, ha ennyire idegesítene a párom!

Tényleg ne haragudj, hogy ilyeneket mondok, csak próbálok rávilágítani olyan részletekre, amik felett lehet, hogy elsiklasz, pedig nem kéne.

Szóval szerintem 1 beszéld meg a pároddal egy nyugodt pillanatban, hogy neked (NEKED) nem tesz jót, hogy állandóan civakodtok, és legyen tekintettel az állapotodra. 2 ha nem hallgat rád, vagy elpoénkodja/bagatelizálja a dolgot, akkor szépen csomagolj össze és költözz haza, amíg rá nem jön, hogy hibázott. 3 Ne panaszkodj anyukádnak/barátnődnek róla, mert akkor csak negatívan fogják megítélni, hiszen csak negatív dolgokat mondasz róla, aztán ha kibékülték nézhetsz, hogy anyukád/barátnőd miért nem kedvelik. 4 Gondold át még egyszer ezt az apasági dolgot, hogy miért nem akarod, hogy köze legyen hozzá, ha már egyszer úgy érzed, hogy szeretni fogja és várja is. Mert itt inkább arról van szó, hogy besértődtél, és ezért nem akarod, nem azért mert veszélyesztetné a gyereked fizikai, szellemi fejlődését...

Ha nem vagytok házasok és nem tesz apaságit (és nem is fog perelni), akkor megoldható, de akkor gyerektartást sem követelhetsz.

Nem teljesen értem, hogy mi a gond... idegesít??? Mivel???

Megértem, hogy ha valaki eltűnne egy részeges, agresszív, drogos ember elől és nem akarja, hogy a gyerek ilyen apamintát lásson. Tudom, hogy van lelki terror, de az nem szimpla "idegesítés".

Ha nagy a baj, nagyon durván terrorizál, akkor irány egy anyaotthon, kérj segítséget, stb. De ha csak hisztiből nem tudod elviselni, akkor nincs jogod, hogy eltiltsd a gyereket és az apját egymástól.

Jó, nem tetszenek a válaszok, de tep pedig nem írsz le egy konkrét esetet, hogy mi történt, mit mondott, amikor idegesített. Talán gondolhatjuk azt is, hogy azért nem írsz konkrét esetet, mert magad is tudod, hogy piti dologról van szó?

Szeretitek egymást, ő is várja a picit, te meg azt tervezed, hogy semmi köze ne legyen hozzá...bocsi, de valami itt nem kóser a te részedről sem.