Egy gyereknek bármit el lehet nézni mert gyerek?! Szerintetek is alaptalanul húzom fel magamat?!
Nagyon mérges tudok lenni párom unokahugára aki 7 éves, pedig valszeg a szülőkre kéne de nem tudok mit tenni rohadtul idegesít a gyerek. Hogy miért?
Mert állandoan jön, kérve kéretlen a nyakába ugrik, ráköhög az emberre és aztán elkapom az aktuális betegségét -pl. rota vírus, ő lazán túl van rajta, én pedig fél nap korház menetrendszerűen abbbahagyhatatlan hányás és hasmenés miatt. Most lassan 12 hetes vagyok, és neki éppen fül gyulladása van, torokfájása, nahát, nekem is kijött. -hétvégén voltunk náluk ezt azt ünnepelni.
Alapvetően egy aranyos értelmes kislány ami tetszik, de mellette erőszakos és állandóan szerepel, nézni KELL hogy milyen ügyes -amit produkál-, el KELL viselni hogy úgy beszél olykor a szülőkkel ahogy és nézni KELL evés közben hogy finnyás. Van egy pici kutyánk aki nem viseli el ha bas_tatják -nem gyerkbarát goldenretriver típus- és abszolut s_art rá hogy mondom neki ne csesztesse mert látom a kutyán hogy már elég neki, szétdurran a feje mindjárt. Ezt amúgy alapból nem értem a szülőknél... van egy pici ygerekük, szembejönnek az utcán, és levan tojva hogy az a kutyás esetleg nem akarja simogattatni az ebét agyerkkel mert az valamiert nem kultiválja a kicsiket. A szülő azon van hogy BÁRMILYEN módon örömet szerezzen a kölkének. Mert az úgyis "csak egy kutya" ami szembe jön és többed értékű dolog hogy az eb mit gondol a kisgyerek "támadásról" lényeg hogy a szülő pillanatnyilag örömöt okozzon csemetéjének. Amúgy nem lenne gond h simizni aakarják ha a kutya is benne lenne, mert az elöző kutyánkkal nem volt ilyen probléma. De ő nem ilyen. Megyünk az utcán és már zsigerből az jut eszembe hogy na, megint egy taplo gondolkozni keptelen önző anyuuka/apuka aki majd megse kérdezi hogy "nem baj?" vagy valami hanem meglátnak minket és rögtön ráelereszti a kölkét a kutyára. Miért nekem kell kelletlenül nemet mondani? EGy pitnbult miért nem akarnak megsimogatni? JA hogy a csivava csak cuki lehet....a 7 éves hug is azt hitte hogy elemes játék kutya. A szülőknek meg a fenti pelda alapján mindegy. Csak amikor vicsorít a kutya meg lassan jön az ujj megharapás / leharapás az már nem fasza. Igaz??
Lényeg hogy azt érzem, felnőttként alá vagyok rendelve egy kölyök óhajának sohalyának akaratlanul és ez k-rvára nem tetszik és nem érzem normálisnak. El kéne viselnem a "szeszélyeit, mert még gyerek"?
Mi nem voltunk ilyenek... nem nyávogtunk nem bas.ztattuk a felnőtteket, és szószerint bármit megettünk a pacaltól a borsófőzeléken át...
Most meg olyan gyerekkultusz van sógoréknál, hogy 12 hetesen azon tűnődőm, hogy esetleg a nyalofaló unokahug elkap valami komolyabb betegséget amit majd megkapok -mert naná hogy rá kell köhögnie mindenkire, mindenkinek a nyakába ugrania egy árva szülői szó nélkül. És ez "természetes" lesz nekem meg legyinteni kellene hogy sebaj, kiheverem párhónaposan a rotavírust, vagy bármilyen aktuális fertöző betegségét, bőven belefér egy terhességbe hogy bármit bármikor elkaphatunk.Hozzáteszem hogy itt élünk Budapest közepén és a legnagyobb influenza járvány közepén sincs semmi bajom de amikor hozzájuk megyünk és találkozunk tuti van valami utána. Hát elegem van ebből.
Párom szerint felfújom és túlsokat panaszkodok a gyerekre neki. Mi a fenét csináljak ezzel az egésszel??? Tényleg szerintetek csak felfújom és el kéne néznem ezeket a dolgokat? -jó a táplálkozás részét hagyjuk ki. Erre azért vagyok érzékeny valszeg mert nálunk gyerekkoromban mindig kevés volt az étel és ezért igencsak megbecsültük.
nem én írtam. neked valami hasonló lehet a gyerkekhez való hozzáállásod...Lehet ti sem lennétek nekem szimpatikusak, a többi válaszolóval ha végig olvasod értelmesen tudtam beszélni erről. De mégis írok neked is, mert azért igyekszem megkövetni az embereket.
Ez egy probléma számomra amit kezelni szeretnék, megoldani szeretném. És nem érzem hogy a szeretet arról szól hogy ha a gyerek pl. (fiktív példa) szét akarja kenni a szart a kanapédon te pedig aszisztálsz neki hogy rendben legyen a lelki világa. MÉg nincs gyerekem de olyan példák vannak körülöttem olykor amit nem szeretnék követni, tudom hogy mit szeretnék majd neki megtanítani és célom hogy boldoguljon az életben. De ez a gyerekközpontú édesgető alapú szeretet, amikor agyon van kényeztetve valaki nem vezet jóra.
Lehetséges hogy sokmindent elrontok majd, tartok is tőle, de milyen embernek tartod magadat -azt már tudom hogy én milyen vagyok a szemedben- ha át sem gondolod amit leírsz, nem is értelmezed a válaszaimat, csak kihánysz magadból egy sor negatív elszólást. Bizonyára gyereket is így nevelhetsz vagy majom szeretettel ami egyáltalán nem egészséges. Egyik sem jó. Olvasd vissza, az adott kérdésem is e körül a probléma körül forog. Mert, ha a családodban gyerek van, aki nem is a tiéd de FELELŐS vagy valamilyen szinten érte -környezeti nevelés-
Médea13 válasza:
"de te meg kicsit hisztérika és semmiképp sem gyermekközpontú, inkább talán kutyaközpontú, lehet nem szülnöd kellene, hanem venni még egy kutyát. "
Éppen ez a baj te ostoba, hogy a Kérdező attól félti a GYEREKET, hogy a kutyája megkapja, mert a gyerek folyamatosan b.sztatja, és az meg nem szereti. Mi ebben a kutyaközpontúság te észlény? Vagy szerinted az a gyermekközpontúság, ha hagyja, hogy a gyerek nyúzza az állatot, és a végén az eb meg megharapja? Úristen mekkora idióta vagy! Neked egyáltalán nem való gyerek! Neked egy kényszerzubbony kéne meg egy gumiszoba, hogy a négy falnak magyarázd a hülyeségeidet!
ez az utóbbi a 25-ösnek szól.
De le is zárom a témát. Kiírtam magamból, nekem elkeserítő némelyek hozzáállása, de örülök hogy vannak még érdemben olyan emberek akik megértik ezt a kor problémát és lehet velük beszélni erről. Mert a fiatalok között mozogva hallgatom hogy hogy beszélnek LÁTOM hogy hogy néznek ki -13 éves minek festi magát? a haját az arcát? miért dohányoznak és minek szexelnek?- baj van.
Mindenkinek boldog baba várást, és gyereknevelést kívánok.
Talán az a cél hogy a gyerek boldog legyen, a boldogság pedig nem a pillanatnyi engedékenységről szól hanem hogy hosszútávon hogy sikerül kialakítani a szokásait... milyen készségeket örökítünk, ezáltal hogy illeszkedik be a társadalomba és ettől függően milyen életminősége lesz...
Nem bosszantásból írtam, hanem mert felcseszett a hülyeség amit írtál. Ennyi. És az, hogy ki unintelligens, azt hagyjuk. Fogalmad sincs róla, hogy ki vagyok, honna jöttem, hová tartok, de elárulom, ha annyi idősen ott tartanál, ahol én, nem járna a szád az unintelligenciáról meg a primitívségről.
Szép napot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!