Kis korkülönbség - tényleg félnem kellene?

Nem kell félned.

Semmivel sem rosszabb a kis különbség mint a nagyobb. Minden életkornak megvannak a saját maga problémái.

Nagyon jó lesz, majd meglátod.

Szia!

Nekem nem egészen 14 hónap van a gyerekek között és sokkal jobban elboldogultam velük, mint amikor még csak egy volt. Vettünk tesókocsit, így nem kellett otthon ülni. Játszótereztünk, kirándultunk.

Nem őszültem bele :)

Persze voltak nehezebb napok, nem tagadom, de nem a kis korkülönbség miatt!

Mondjuk a férjem rengeteget segített, segít!

Ma már nagyok, de egymásnak legjobb barátai, egy csoportba jártak oviba, nem kellett 2 felé szaladgálnom, mint ha pl. 2-3 év lett volna köztük!

Mi is pont ezeket a "beszólásokat" kaptuk, de nem érdekelt :)

Ne izgulj, aki ilyeneket mond, nem tudja mit beszél!

Mindennek kulcsa a szervezés!

Én pl. 2 napra főztem, vagy kora reggel, így a délelőtti időt nem vitte el a konyha.

Jó egészséget!

Igaz én csak most várom az elsőt,de szerintem ebben semmi elítélendő nincsen.Tény,hogy eleinte nem lesz egyszerű,de aztán "összenőnek"és jól lefoglalják majd egymást,együtt tudnak felnőni,játszani...

Tapasztalat sajnos nincsen,de ez a véleményem.Lényeg,hogy nektek legyen boldogság minden pillanat a gyerekekkel,másokra meg nem kell hallgatni.

Gratula a babákhoz!

30hkm

Szerintem hülye kérdésre, hülye válasz a legjobb megoldás.

Közöld mosolyogva, hogy ha túl bonyolult lesz a két gyerekkel, esetleg örökbe adjátok az egyiket. Persze nem ingyen.

Vagy hogy a te férjed mellett én egyet se mertem volna szülni! Aztán figyeld az arcukat!

Egyébként az ilyen okoskodók szerintem önigazolást keresnek, mert a ti gyerekvállalásotok megkérdőjelezi az ő "nem szülök legfeljebb csak egyet vagy kettőt de semmiképpen se kis korkülönbséggel" hozzáállásukat.

Persze ne a nagytesó füle hallatára mondjatok ilyeneket, és ne is olyannak, aki később visszamondhatja a gyereknek.

Azén lányaim között két és fél év van, de sok kis korkülönbséges testvértpárt is ismerek, és köszönik jól van az egész család.

Ne izgulj. Remélhetőleg tudod majd szoptatni a kicsit, pontosan emlékszel még, mi és hogyan vált be az első babánál. Néhány időigényes szokást (fölösleges vasalás, fertőtlenítés, ugrálás a baba minden nyikkanására meg ilyenek) el fogsz hagyni, már ha voltak ilyenjeid egyáltalán.

Szervezzetek biztonsági hátteret a terhesség utolsó hónapjaira, aki beugrik segíteni, ha az orvosod kímélő életmódot, ne adj' isten fekvést írna elő neked. Ennek kicsi a valószínűsége, de jobb, ha nem akkor kell kapkodni.

És jól készítsétek elő a nagytestvért a várható eseményekre. Nem baj, ha még nem beszél, ti meséljétek el egyszerű szavakkal, képeskönyvvel újra és újra, mi fog történni. Anya kórházba megy, nincs itthon. A kislánynak hiányzik az anyukája. Ki vigyáz rá? Hány este kell anya nélkül lefeküdni? És a végén anya hazajön a kisbabával. Akár saját kezűleg is rajzolhattok néhány képet.

Persze ez ráér még, majd néhány héttel a szülés előtt lesz fontos.

2. vagyok!

Az utolsó jól írta, a tesót mindenképpen készítsétek fel a kórházi napokra, de elég 1-2 héttel a szülés előtt.

:)

Nekem a 2. szülésem 50 perc volt cakk-pakk-doki szerint a kis korkülönbség miatt!

Ez sem utolsó szempont!

:D