Kismamik! Titeket is elhagytak a barátok? Vagy csak én jártam így?
Veszélyeztetett terhesként,nem mehetek szinte sehová,és szépen lassan észrevettem,hogy mindenki eltűnt mellőlem. Még a közösségi oldalakon is,ha írok nekik,csak magukról mesélnek,még egy udvariassági "hogy vagy" sem hangzik el.Pedig nem csak a babáról tudok beszélni.. Nagyon bánt,mert magányos vagyok,nincs kivel beszélnem,és itthonról sem nagyon mehetek el. Barátnőm igazán sosem volt,mert a fiúkkal jobban kijöttem,mert a korombeli lányokkal sosem volt közös témánk(21 vagyok,de lélekben kb.30) és most olyan elveszettnek érzem magam :(
26+4 hkm
ugyanez volt nálam is.feküdnöm kellet pár hetet és szépen lemorzsolódott az aki igazán nem is volt a barátom csak azt hittem.már nem kell feküdnöm,kezdek visszatérni az életbe,viszont nemsokára szülök,uh gondolom ugyanez lesz.Nekünk van olyan házaspár "barátunk" akikkel eddig szinte minden héten vmilyen formában tartottuk a kapcsolatot,de mostanában fel sem hívnak,hívásra nem reagálnak.Gondolom ebben az is benne van hogy nekik sajnos sehogy sem akar összejönni a baba...1 igaz barátnőm van aki szintén terhes,igaz még csak pár hetes,de legalább vele még minden nap beszélek.ha nem lenne az,lehet másképp lenne.hát ez van...majd találunk másokat,ki kell vészelni ezt az időszakot,majd barátkozok olyanokkal akik hasonló helyzetben vannak mint én...
39hkm
Engem szerencsére nem.
Mondjuk nem voltam veszélyeztetett, csak 4 hetet voltam itthon mert bármitől bármikor tudtam hányni, de hétvégén feljöttek a barátok és a levelekre, telefonokra is reagáltak.
Amikor nagyobb lett a pocim, akkor kezdtek el kérdezősködni hogy megvan-e már minden, hol veszem meg őket, hogy lesz átalakítva a lakás stb.
Nézz filmeket, olvass! Vannak netes tanfolyamok is. Nem tudtam, meddig kell otthon lennem így elkezdtem oroszt tanulni. Persze nem tanultam sokat, de nem unatkoztam :-)
Szegény MayC! Nem gondoltam volna, hogy pont téged hanyagolnak a barátaid! Mindig olyan jókat írsz ide!
Nekem nincs sok barátom, de aki van, azokkal heti rendszerességgel dumálok skype-on, vagy gmailen (külföldön élek, ezért a látogatás nem igazán megoldható). Persze az itteni "barátok" engem is hanyagolnak, de csak azért, mert várandósság előtt kb havi kétszer csináltam házibulit (vacsizós-sörözős-filmnézős-kártyázós parti), és oda persze szívesen jöttek, de amióta pocakos vagyok kb nem is hívtak. Egy pasi van, aki hívott, de ő dohányzik, és ezért inkább csak a férjemet küldöm el, hogy szórakozzanak, én mindig kihagyom az ilyet.
Szerintem itt a fórumon simán megismerkedhetsz emberkékkel, akik jó fejek, ráadásul a téma is közös, és akár barátság is lehet belőle! Ne keseredj el! Különben is most azért látod ilyen kilátástalannak a helyzetet, mert be vagy zárva, ráadásul hormonháború dúl benned. Ne aggódj, a magányérzet el fog múlni!
Fel a fejjel!
20 h km
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!