Van itt olyan, aki komolyan fontolóra vette az abortuszt, azután mégsem tette meg?

Tudom, nem ilyen válaszra vársz, de azért leírom.

Anyukám 28 évvel ezelőtt elment az orvoshoz, hogy elvetet. Ott ült a rendelőben, akkor mikor valami belső hang azt súgta neki, hogy álljon fel, és jöjjön el. Sajnos trombózisa volt, és emiatt javasolták neki az abortuszt, de ő inkább vállalta a kockázatot. Így most itt vagyok, boldog vagyok, mert Anyukámat megajándékozhatom egy kisunokával!! :)))

Például én.. Nem, nincs miatta lelkiismeretfurdalásom. A fiamnak biztosan el fogom mesélni a történetemet, és biztos vagyok benne, hogy meg fog engem érteni. Mellesleg engem sem vártak, egy rossz házasságba születtem bele, inkább azon csodálkozom, hogy anyukám megtartott!

Mi a férjemmel az utolsó pillanatban gondoltuk meg magunkat. Ott álltunk a kórház kapujában, egymásra néztünk, aztán hazajöttünk. Ma vagyok 17 hetes, pont ma igényeltem vissza a befizetett pénzt.

Leginkább az anyagiak miatt ijedtünk meg, illetve van már egy kislányunk, 15hónap lesz a korkulönbség, engem ez is kicsit megrémisztett. De mostmár nincs bennem ezek miatt félelem, együtt meg fogjuk oldani. :)

Mellesleg kisfiúnk lesz, már néha érzem mocorogni, és nagyon-nagyon várom már! :)