Mit kell csinálni, ha apu a 8. hónapban végérvényesen kijelenti, hogy "ne keressem"?

Bár én hál istenek nem voltam ilyen helyzetben(eleve nem is szültem volna úgy,hogy már viták vannak a fogantatás előtt is)

De ha ilyen helyzetben lettem volna,akkor én sem foglalkoznék az apával tovább.

Amikor kell akkor elindítanám az apasági pert,és bírósági úton kérném a gyerektartást- Ha kell ügyvédet is fogadnék..

Én úgy gondolom, lehet, hogy a TE részedről büszkeségi kérdés, a baba viszont megérdemli, hogy az apukája tudjon róla. ÉLehet, hogy köztetek megromlott a viszony, de én úgy vélem, arra meg kell hagyni az esélyt, hogy köztük a lehető legjobb szülő-gyerek viszony alakuljon ki. Nyilván ha apuci most duzzog, akkor egyenlőre nem nagyon fog feljárogatni stb. Én mégis megadnám a lehetőséget neki, nem magamért, nem a kapcsolatért, hanem a baba érdekeiért.

Én értesíteném a szülést követően az apát, és azt is megengedném neki, hogy ha akar, felvehesse a kapcsolatot velünk, látogathassa a kicsit. Nem kell túl jóban lenni, nem kell megalázkodni az ex előtt stb, de a gyerek érdeke az első, és nem a szülők büszkesége. Én legalábbis így gondolom, és eszerint is alakítottam a dolgokat amikor végképp szétváltak az útjaink a férjemmel. A fiunk 4 hós volt akkor, a lányunk 21 hós. Nehéz volt lenyelni a békát, de megérte, mert egészen szép kapcsolat maradt a kicsik és az apjuk között. És ez kizárólag azon múlt, hogy túl tudunk-e lépni a sértettségünkön.

Persze ha ő úgy áll hozzá, hogy semmiképp nem akar a kicsitekkel mit kezdeni, nem reagál, akkor így járt. Később senki nem vághatja majd a fejedhez, hogy Te nem adtad meg a lehetőséget...

ÉS a pert a nyitottságtól függetlenül azért indítsd csak el, mert úgyis eltart egy ideig mire lezajlik.

Én egy utolsó kísérletet tennék a békés megoldásra:

Ha lehet, szóban, ha nem lehet, akkor írásban közölném vele a következőket:

1.

A gyerek az övé is, az, hogy hallani sem akar róla nem megoldható, mert köteles gondoskodni róla. Ugyanebből az okból tudnia kell a megszületéséről is.

2.

Szeretnéd, ha a gyerek érdekében tudnátok egymással cikrusz nélkül beszélni, mert a pereskedés, harag senkinek sem jó.

3.

Kérdés: Nem kell a kapcsolatotokat folytatni, de a gyereke érdekében hajlandó-e apaként viselkedni, tehát találkozni a gyerekével és anyagilag gondoskodni róla? Illetve hajlandó-e apasági nyilatkozatot tenni (hogy a gyerek már a kórházban a nevére kerülhessen)?

4.

Ha erre magától nem hajlandó, nem szeretnél eddig eljutni, de a gyerek érdekében kénytelen leszel bírósághoz fordulni.

Ha ezek után sem hajlandó tudomást venni a gyerekéről, akkor sajnos valóban marad a bírósági út.

nem a te hűségedet akarom megkérdőjelezni ,

de nem hiszi azt hogy esetleg másé a baba?:

érdekes hogy egyik pillanatról a másikra elküld abortuszra.

mindig van valaki aki örül más szenvedésének, vki a családból akár, egy olyan barátnő akiről kiderül hogy apukával viszonyt folytatott, vagy rólad pletykálnak vmit..

üljetek le és beszéljétek át.

ha meg nem, akkor szépen fizeti a gyerektartást.

az apaságit megcsináltátok legalább? elismerte h övé a gyerek??? Mi az h nem akar tudni róla???? megcsinálni nem volt rest??? Agyam eldobom az ilyen fasziktól!!!

Sajnos nem ő az egyetlen!

Bíróságon kérném y gyerektartást aztán soha ne lássam!!!

Ha nem akarod magad kitenni a pernek, akkor ha már kicsit nagyobbak vagytok (pár hét!) fordulj a gyámhatósághoz, ők is megindítják a pert, egyébként nem kerül semmibe, csak a dns teszt, ha nem ismeri el. De ha bebizonyosodik az apasága, fizetheti azt is. Tartásdíjat 6 hónapra visszamenőleg kérhetsz.

A másik: szerintem is értesítsd, ha megindul a szülés, és akkor is, ha megvan a pici, ne zárd el attól, hogy meggondolja magát, lehet, hogy csak egy pillantás szükséges és minden megváltozik. Ha meg nem, hát ő vesztett többet.