Elítélitek a fiatal/tini anyákat?

Nem itelem el a fiatal anyakat, de sajnalom oket. Raertek volna jo par ev mulva szulni.

En 29 vagyok, a lanyom 3 eves. Fiatalnak nezek ki, igy sokszor megkerdezik, hogy az enyem-e.

Nem ítélem el, de kissé felelőtlenségnek tartom, ha valaki az iskolai tanulmányai befejezése előtt szül. Tudom milyen, mert a középiskolában a legjobb barátnőm is így járt.

Viszont nekem az is fura, amikor valaki tudatosan 35-40 éves korában szüli az első gyerekét. Néha látok kismamákat és kisgyerekes anyákat, akik ránézésre úgy néznek ki, mint az anyám. Na nekik is jó sz.r lesz majd, amikor a gyerekük nagymamájának nézik őket... Persze, mint mindig, tisztelet a kivételnek!

Könnyű beszélni, amíg a gyerek meg nem születik. Persze szép, meg jó, önfeláldozás, büszkeség, hogy nem vetetted el, stb., de egy gyermek neveléséhez képest sehol nincs az, hogy megbámulnak-e az utcán. Meg, és kisgyerekkel még inkább meg fognak, aztán pedig Őt bámulják majd meg, ha Vele vagy.

A kismamák előre elképzelnek mindent, mi hogyan lesz, de úgysem úgy lesz. Eleinte minden elvedről, elképzelésedről, számodra fontos dologról kell lemondanod, a viták jönnek majd, mert elkerülhetetlen, a főiskolás barátod egy idő után be fog sokallni, hogy főiskolára jár, mellette kéne dolgozni is, meg ne menjen szórakozni, hogy otthon is legyen, és mellette heti x-szer vigyázzon a babára amíg tanulsz.

A nevelés könnyűnek látszik, hiszen a szomszéd gyerek is olyan boldog, ha meg pityeregve hozzánk bújuk, az különösen édes. De a sajátod mindig hozzád megy, akkor is, ha épp aludnál, vagy nem bírsz felkelni a láztól, de az is előfordulhat, hogy mivel tudja, másnap fontos dolgod lenne, pusztán szórakoztat egy egész éjjeli cirkusszal.

Na, mindegy a lényeg az, hogy remélem nem csak a mézédes oldalát látod, mert bizony szerintem ennél nincs nehezebb, kortól függetlenül.

Én 15 évesen szültem a fiam, így átérzem a gondolataidat.

De azt is tudom, hogy mi minden történt azóta, és hogy bár imádom Őt és soha semmiért nem pörgetném vissza az idő kerekét, de most a kisöccsének a koromnál fogva sokkal jobb élete lesz. Rengeteget változtam, sokkal türelmesebb vagyok, másként képzelem el a dolgokat, pedig még most 20 éves fejjel sem számítok kiöregedettnek. :)

Én kívánom, hogy minden jól sikerüljön nálatok, de a megbámuláshoz szokj hozzá. :)

5 éves imádnivaló nagyfiú és 23 hetes pocaköcsi anyukája

Aki komolyan, felelősséggel gondolkodik egy babáról, már nem lehet elítélni.

Nem gondolom, hogy itt vége lenne egy tini életének, utazni, szórakozni később is lehet. Sőt! 30 évesen jó még igazán utazni, és akkor a Te gyereked már 12 lesz, tudod kire hagyni, az enyém meg olyan pici lesz, hogy nem tudok menni sehova egy darabig.:-) Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem maradtok le semmiről, pozitívan kell hozzáállni, és akkor minden jó lesz.

Szúró pillantások pedig lesznek, és csak úgy tudod kivédeni, ha nem veszel róluk tudomást. Légy büszke kismami, és szuper csini fiatal anyuka.

31 hkm

Utolsonak:

En 29 evesen vagyok kisgyerekes anya. Fiatalabbnak nezek ki, ezt mar irtam (alkatra, oltozkodesre, stilusra felveszem a versenyt a husz evesekkel).

Azt is irtam, hogy sajnalom a fiatalon szulo anyakat.

10 eve vagyok egyutt a ferjemmel, eszembe se jutott volna, hogy gyereket szuljek neki rogton, ugy hogy nem erettsegiztem es nem diplomaztam le.

29 eves vagyok, kisgyerekkel itthon. Naponta vannak tanitvanyaim, igy a csaladi kasszaba is besegitek (diploma nelkul ez nem menne).

Gyerek mellett meg sokkal nehezebb egyetemet vegezni, ha valaki ezzel jonne. Tudom,mert a masodik diplomamat csinalom.

Van olyan baratnom, aki 20 evesen gondolta ugy, hogy ferjhez megy, szulni fog stb. MErt erett volt hozza. Azota 28 eves. Nemreg azt mondta, hogy nagyon megbanta, hogy fiatalon ment ferjhez es szult gyereket. Akkor erettnek erezte magat, de igazabol csak most erett meg.