Kisbabánk lesz, Kétségbe vagyok esve?

Hát ha szeretnék a babát, akkor szerintem nincs min gondolkodni...

Nekem nem volt munkám, mikor teherbe estem, férjem akkor váltott épp munkahelyet, de nem volt igazán stabil az sem.Nem volt félretett pénzünk, albérletben laktunk, szüleim sokat segítettek, gőzünk nem volt hogy miből fogjuk fizetni a dolgokat, de nem érdekelt minket, nagyon szerettük volna a kicsit.

Ügyeletre jártam, ott is szültem, és nagyon nem bántam meg, nagyon kedves volt mindenki.

A cuccokat mind a 30.hét után vettük meg, sok mindent az ikeából, ott elég olcsók a cuccok, de kaptunk is pl ruhákat.

Nem kell minden "kütyüt" megvenni.Mi pl kiságyat vettünk, kádat(állványt nem), olcsó matracot, lepedőt,pólyát, 3000ért ágyra tehető pelenkázót(de ha az ágyon pelenkázod azzal sincs gond).Szóval alig vettünk valamit, babakocsit kaptunk, de vannak már elég olcsón is újak.

9 hónap azért elég hosszú idő, hogy valami munkája legyen férjednek, te meg kapod majd a gyest+ csp-t, ami igaz, hogy kevés, de ha tudsz szoptatni, akkor a baba gyógyszertáti dolgai, meg a pelus kijön belőle.

Ja és a "legjobbat" nem írtam.Mikor megszületett a kisfiunk, csődbe ment férjem cége, ahol dolgozott....ezt csak azért írom, mert történhet bármi azután is hogy megvan a baba, nem lehet előre kiszámítani.

Gondolj bele, ha most elvetetnéd, iszonyúan fájna a szíved, a másik meg mi van, ha férjed pár hónapon belül talál munkát?Akkor olyan lelkifurdalásod lenne, hogy nemigaz...ha meg megtartod, megszülöd, nem fogod megbánni,még ha nehezen jöttök ki akkor sem, ez tuti!