Hogy mondjam el, hogy 3-4 hetes terhes vagyok?

Szia!

Nagyon sajnállak,szörnyű érzés lehet, és persze megértelek.A "semmire" nem lehet, nem szabad babát vállalni.

Talán egyik este,mikor már csak ketten vagytok ülj le vele, és mutasd meg neki a tesztet.Mondd el neki,hogy tudod,hogy nem esedékes még a baba nektek, és te sem igazán akarod megtartani, de neki is tudnia kell erről a dologról.

Menjetek el orvoshoz,(bár nem tudom,hogy ez a gy.szeres dolog hogyan működik, de minél hamarabb kellene)és együtt legyetek túl ezen a nehézségen.

Kitartás, és sok sikert kivánok a továbbiakban.

Az első vagyok.Tény, igaz amit az előttem szóló mondott, jól gondolt át, hogy biztos, hogy nem akarod a babát,mert ez egy nagyon bonyolult dolog.

Először ülj le és próbáld magadban rendezni a gondolataidat, és utána közöld a pároddal,hogy babát vársz.

A lényeg,hogy te már tudd,hogy mit akarsz mikor közlöd vele.Legyen az abortusz, vagy egy új kis élet.

Hmmm... nem egyszerű a dolog, az biztos. De ha még nem akartok gyereket, akkor miért nem tesztek ellene? Nem elítélésként mondom. Én már túlvagyok egy terhességmegszakításon (fiatal voltam - 16 - és felelőtlen), de nagyon megbántam, hogy nem gondolkodtam időben. Azóta eltelt 11 év, és már azt hittem, hogy nem lehet gyerekem, mert 2 évig nem sikerült teherbe esnem. De aztán sikerült, szerencsére. Ez egy nagyon nehéz döntés.

Ha a pároddal már beszéltetek róla, hogy még egyikőtök sincs felkészülve egy babára, akkor nyugodtan ülj le vele beszélni, mondd el neki, hogy sajnos besikerült, de tudod, hogy nincs itt az ideje és nem tudjátok vállalni. Ha csak titkolózol előtte, az a kapcsolatotokra is rossz hatással lehet, mert előbb-utóbb gyanakodni kezd, hogy furcsán viselkedsz, mert gondolom nem tudsz ugyanolyan lenni, mint mielőtt megtudtad. Meg hát ha tényleg nem tartjátok meg, akkor jobb minél előbb lépni, mert ha már meghallod a kis szivét dobogni, akkor fog csak igazán fájni, hogy nem tarthatod meg, hiába még most nem érzed magad felkészültnek az anyaságra.

Szeretitek egymást, és ezen is túllesztek. Én mindig azt szoktam mondani minden nehézségre, hogy együtt mindent megoldunk! És ez a lényeg!!

Ne haragudj,hogy ezt írom,de milyen a kapcsolatotok nektek,hogy nem mered elmondani?Nincs olyan dolog amit félnék a férjemnek megmondani még akkor sem,ha tudom előre nem örül neki,vagy kifejezettem mérges lenne miatta.

Ha igazán bizalmas kapcsolatban vagytok,és szeretitek egymást akkor ezt is közösen kell megoldanotok.Egyszerűen állj elé,és mondd el neki.Mitől félsz hogyan reagál?

szia!

Nagyon nem könnyű a helyzeted...Én nem akarom az esetleges döntésedet felülbírálni. Azt mondom , ha tenni akarsz arról , hogy ne legyen ez a baba , most lépj tényleg , mert ha meghallod hogy 7 hetesen ver a szívecskéje , az a legrosszabb. Megírom , nem vagyok abortuszpárti. ÉS ezt nem csak azért írom , mert élet ; hanem azért mert a legtöbb nő évekkel utána "bánja meg". És ezt ne vedd tőlem kritikának. A körülmények, pénz , munka igen fontos dolgok, neked kell mérlegelned valóban. Szerintem a párodat ne hagyd ki a döntésből. Az még nehezebb teher lesz később , a "titok".Együtt beszéljétek át, és ha nincs tényleg más megoldás...