Mit tennétek, hogyan reagálnátok erre?

A legjobb barátnőimnek én is csak a 12. hét után mondtam el. Addig csak a legszűkebb család tudta, még tesómék sem (tesóm pletykás férfi létére, amikor elmondtuk, másnap már a fél város tudta).

Nem azért, mert nem bízom bennük, vagy ilyesmi, de úgy gondoltam, így biztosabb már.

Én a mensi szerint 8 hetes voltam, mikor elmentem dokihoz. Ott az orvos közölte, hogy a baba a méretei alapján még csak 6 hetes, ami azt jelenti, hogy vagy később fogant, vagy nem fejlődik rendesen. Két hét múlva hívott vissza kontrollra.

Az anyukámnak is csak a kontroll előtti napon mondtam el, úgy voltam vele, ha ne adj' isten baj lenne, senki ne sírjon a vállamon...éppen elég lesz ezt feldolgozni.

Szerencsére semmi baj, azóta már 33 hetes vagyok.

A barátnődről meg...különbözőek vagyunk. ezért nem kell, hogy csalódj, vagy ne tudd hova tenni. Ő így látta jónak, megvárta a 12 hetet, te meg nem így gondoltad. Ez nem azt jelenti, hogy nem bízik benned!

azt hogy érted, hogy meg akarta várni, nálad minden rendben van-e?

Mert ha eddig nem volt problémamentes a terhességed, szerintem teljesen érthető, hogy nem akarta elmondani, mert ha meg nálatok bármi baj van, ő meg előáll vele, lehet annak sem örülsz.

Továbbra is azt mondom, hogy ez nem olyan nagy tragédia, szerintem lehet, hogy a terhesség miatt amúgy is érzékenyebb vagy.

De egyébként ha emiatt csalódtál a barátnődben...hát istenem, ő most akarta elmondani, és pont. Nem kell ebbe semmit belegondolni, nem egy ellened szóló merénylet.

Én 17 hetes vagyok, és még csak mostanában mondtuk el a barátoknak, ismerősöknek, eddig csak a legszűkebb család tudott róla.

Az első babámat elveszítettem, és akkor elkövettük azt a hibát, hogy amint láttunk szívműködést az UH-n, azonnal szétkürtöltük, 2 héttel később pedig kiderült, hogy már nem él a baba. Ezért most óvatosak voltunk.

Lehet a te barátnőd is hasonló okokból titkolta a dolgot, amit én nagyon meg tudnék érteni, mert nagyon sz*r volt amikor valaki mosolyogva kérdezte, hogy hogy van a baba, és alig van még pocakom, én meg magyarázkodhattam, hogy már nincs baba.

Teljesen biztos vagy benne, hogy ez az elso terhessege?

Neked is ez az elso?

Nem lehet, hogy veszitett mar el babat (vagy esetleg te) es ezert talalta jobbnak nem elmondani a dolgot?

Egyebkent en ezen nem sertodnek meg, sot, voltam kb ugyanebben a helyzetben.

En megmondtam a baratnomnek, hogy babat varok kb az 5. heten, nem titkoltam senki elol, nem feltem semmitol, eszembe sem jutott, hogy baj lehet.

O gratulalt, nem szolt semmit, majd ra 1 honappal jelentette be, hogy o is babat var, de akkor o mar 22 hetes volt, csak nem igazan latszott rajta.

En nem kertem szamon, de volt aki igen (masnak is csak akkor szolt, kiveve a leendo nagyszuloket).

En tudtam, hogy miert vart: korabban volt abortusza, amin nagyon nehezen tette tul magat, errol egyebkent rajtam kivul csak annak a babanak az apja tudott. Nyilvan felt, hogy valamilyen formaban buntetest kap az abortusz miatt, nagyon felhetett ettol magaban es ezert vart sokaig.