Megváltoztam? Mit tegyek?
Mióta állapotos vagyok, teljesen megváltoztam. sajnos nem jó irányba. sokkal ingerültebb lettem és türelmetlenebb, ha vki hozzám szól már harapok.
úgy érzem mindenki engem támad és bármit mond vagy tesz azt úgy élem meg, hogy ártani akar nekem. emellett úgy érzem a világ elfordult tőlem. félek, hogy rosszabb lesz. a magyar egészségügy egy nagy rakás sz...r, és azt látom senki sem veszi komolyan az orvosok, aszisztensek, eü-ben dolgozók közül, hogy itt egy kis emberkéről van szó,aki nemsokára meg fog születni.
egy gyereket a világra hozni nem kis teljesítmény, sem fizikailag, sem anyagilag. miért nem tudja ezt a társadalom valahogy honorálni vagy elfogadni? minden kismamának több tisztelet járna.
úgy érzem egyedül vagyok, pedig van egy csodálatos férjem. jólesne ha néha megkérdeznék hogy vagyunk, de a többséget nem érdekli. a sógornőmmel nagyon ritkán találkozunk szerencsére, de ő pl. észre sem vette, hgoy nő a hasam, mert neki fontosabb a hülye lakása és a saját magánporblémái
senki nem veszi észre, hogy itt egy kisbaba fog születni?
válasza:Hormonok és hormonok.
Remélem az első 4 hónapban vagy, akkor minden normális.
Később már kiegyensúlyozottabb leszel, és nem fog érdekelni hogy ki hív, ki érdeklődik, ki nem, csak figyeled ahogy rugdos a baba, és vigyorogsz állandóan.
Legalábbis nálam bejött a szokásos "forgatókönyv".
válasza:Szia!Megértelek, én is teljesen kifordultam magamból mióta babát várok.Türelmetlen,hisztis lettem, mindenen elsírom magam.És néha magányos vagyok pedig vannak körülöttem.Ez állítólag "normális" a hormonok miatt.
Az egészségügyről alkotott véleményeddel teljesen egyet értek, szörnyű,hogy mit megengednek maguknak.
Én próbálok kontrollálni magam, relaxálok, hisz nem akarok veszekedni senkivel.Nyugodj meg, csak a babára összpontosíts, a sógornőddel meg ne is foglalkozz, ha többet jelent neki a lakás mint egy kis élet, talán jobb is ha nem foglalkozik veletek,hisz nem értené meg mit jelent egy kisbaba.
További szép napot!
válasza: válasza:Szia!
Én is így voltam mindenkivel, mindent személyes sértésnek vettem, ha valaki rosszul szólt hozzám (akár ismerős, akár idegen) én már szinte kiabáltam... Mióta látszik a pocakom, másabb a helyzet, és nem is akarom fölöslegesen idegesíteni magam. Hát az eü meg...
Tisztelet a kivételnek..
válasza: válasza:Szia, én terhesen pontosan u.a. ilyen voltam, mint te.
Gyermekem születése után jött az igazi depresszió, de már túl vagyok rajta. Párom sokat segített, és az hogy eljártam egy héten 1-szer dolgozni. Emberek közt voltam. Nekem sokat segített!!!
köszönöm a válaszokat
18 hetesek vagyunk
arra én is kíváncsi vagyok ha megszületik mi lesz
de abban biztos vagyok, ha a sógornőm lesz terhes, majd elvárja hogy körülötte forogjon a világ
ha nem lenne a férjem testvére és az anyómom (akit nagyon tisztelek és szeretek) lánya, akkor gyűlölném, de sajnos nem tudom, talán mert én sem vagyok tökéletes, de ennyire nem nagy az egom mint neki
tényleg köszönöm a hozzászólásokat, de az biztos egy anyuka sosincs egyedül :-) mert ott a kisbabája és a férje, hárman vagyunk, csak néha kevésnek tűnik
válasza:Szia, én az első ultrahangról jöttem haza sírva...szinte rám sem figyeltek elmondta a doki amit kell és kész...(többet beszélt ordított az aszisztens egy roma nővel aki bejött a nyitott ajtón...miközben engem ultrahangoztak...) szóval az az ütött kopott vizsgáló minősíthetelen körülmények és ahogy körbetekintettem...én itt fogok szülni??!!
Mostanra már megszoktam-(ez tulzás..:)) beletörődtem vagy inkább próbálok nem törődni vele. Akkor 10 hetes voltam és én is a hormonoknak tudtam be a túl érzékenységem.
Ma már 30 hetes vagyok és pár napja látogatott meg egy régi osztálytársam és képzeld, annyira bele volt merülve a saját dolgaiba, hogy nem vette észer, hogy babás vagyok...:))) pedig hidd el látszik rendesen:)) Most már ezen sem akadok ki csak nevetek rajta:)
Hiszen mindenkinek a saját problámája a lagnagyobb...
Örülj a kisbabádnak, azokkal akik veled örülnek, akik meg nem vesznek észre azokkal meg ne törődj, majd egyszer csak látják, hogy tolod a babakocsit:))))
Boldogságos babavárást!
30 hetes
válasza:Szia!
Azért a környezeted is valóban rosszul állhat hozzátok.
Én 18 hetes vagyok, és szerencsére pont az ellenkezőjét tapasztalom. Bár nem az eü. területén, hanem a barátok, ismerősök, kollegák terén. Mindenki állandóan kérdezi, hogy hogy vagyunk, mindíg segíteni akar mindenki. Szinte azon versengenek, hogy ki segíthet. Pedig nem is az első baba lesz.
Vannak ugyan nekem is rossz napjaim, amikor idegesítenek, de azért jó a közérzetem.
Lehet, hogy eddig is ilyen emberek vettek körül, csak most érzrékennyebben érintenek a dolgok.
Próbálj meg vidámabb könyveket olvasni, vagy játszótérre menni pihenni. Én ott mindíg meg tudtam nyugodni, akármilyen problémák is gyötörtek. Annyira jó nézni a vidám, ártatlan kis gyerkőcöket.
"Kellemesebb" babavárást!!:)
18 hetes kismami
válasza:Ne haragudj, de ahogy olvastam a kérdésed rögtön az ugrott be, hogy Te most azt hiszed Te vagy az egyetlen kismama és azt várod, hogy körülötted forogjon a világ, erre olvasom a kommented, hogy a sógornődről képzeled ugyan ezt, elkapott a röhej. Az hogy kismama vagy, az a Te és férjed csodája, ne várd, hogy mindenki el legyen tőle ájulva. Mindenki a saját dolgaival van elfoglalva. Az eü. terén pedig gondolj bele egy műszak alatt megszületik egy szülésznő keze alatt pl. 10 baba, neki Te csak egy vagy a sok közül...sajnos.
Nyugi és boldog babavárást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!