Miért gondolják ezt sokan?

Én soha nem foglalkoztam ezzel kérdéssel, úgy alakult, hogy 20 éve vagyunk együtt párommal, én39 éb ves vagyok, ő 38.

Mondjuk csak 28 és 37 évese szülte, az elsőt ráadásul nem volt tervezve, vagyis akkor még nem akartam.

Nem akarrierem miatt, az nincs(úgy vagyok vele, hogy munka szükséges rossz, amit meg kell csinálni)

csak egy dolog érdekel: hogy minél többet lássak világból.

ha tehetjük, utazunk, megyünk mindenfelé.

Először kettesben, majd hármasban, most meg mér négyesben.

De 20-22 évesen a gyereválallás egy 10-es skálán maximum 1-es osztályzatot kapott volna.

Én maximálisan a 30 felleiti gyerekevállalásttartom jó dolognak, ezt a ssaját magmon is tapasztalom.

mondju egy idősebb úrank talán nagyobb az élettapasztalat, 20 évesen még eléggé naív az ember, főleg ha szerelmes.

Én egy 20 évesre azt mondom: fiatalság bolondság, főleg amiylen én volta 20 évesen.

Kérdező, én 22 vagyok és kismama, és hát mi sem terveztük, de nem volt kérdés, hogy megtartjuk a babát.

Én is megkaptam ezeket, főleg apámtól, hogy "egyikteknek sincs egzisztenciája" (tényleg? a munkahelyen elismert főnök a párom és jól keres, én meg a csapatban a legjobbak közé tartozom), meg nekem nincs érettségim, stb. Nos, én most járok felnőttoktatásra, és mire mehetek vissza dolgozni, pont kijárom a sulit. Amikor kellett volna a támogatása az iskolához, nem kaptam meg, a párom meg vette a fáradtságot, és segített és azóta is segít a sulizásban és minden más dologban is.

Ha idegen beszélt így nekem, megkérdeztem tőle, hogy egyrészt mi köze hozzá, hogy én mikor szülök? Másrészt meg ne szóljon már bele kéretlenül mások dolgába, majd ha ÉN kérem a véleményét, akkor mondja.

Le kell szarni, ne törődj vele. Mindennek meg kell adni az esélyt, és én mindig azt mondtam, bár nem vagyok hívő: hogy így alakult, az nem véletlenül van így, odafent így akarták.

Köszönöm a jókívánságot, kérdező, neked is hasonló jókat! Csak pozitívan mindenhez! :)

22 éves kismama

Az, hogy valaki 30 évesen érzi magát érettnek erre, nem jelenti azt, hogy más is csak ekkor érik meg rá.

S az hogy egy tapasztaltabb férfi elmondja a véleményét, miszerint számára korai lenne 20 év körül gyereket vállalni, attól még más tapasztalhatja azt, hogy korán is képes a gyermekvállalásra és arra, hogy megfelelő körülményeket teremtsen.

Én nem vállaltam volna korán babát (27 évesen szültem, nekem ez volt az ideális), de soha egy percig nem állítom, hogy a fiatalság kizárólag bolondság. Nem egy fiatal anyukát ismerek, aki szerető és gondoskodó, és nem a bulizáson jár az agya. Valaki hamarabb érik, és ez nem hiba. Kár, hogy sokan egyből ítélkeznek és magukból indulnak ki.

Sok boldogságot a kérdezőnek, az ítélkező embereket pedig felejtsd el! Nem ez számít, nem érdekes ki, mikor szül, hanem hogy miként éli meg az anyaságot!!!