Válságban a házasságunk, hogy tudom a negatív gondolatokat minnél távolabb tartani a növekvő babától?

Hasonló cipőben járunk, csak nekem a pocak mellett van egy másfél éves lányom is. Nálunk megvan az alap szeretet, nem akarunk elválni, amikor épp nem veszekszünk, akkor nagyon jó együtt, de vannak rossz szokásaink, egymással szemben hibás elvárásaink, amik miatt sokat veszekszünk. Én is nagyon utálom ezt. Az szokott segíteni, hogy békeidőben leülünk beszélgetni erről, megfogalmazzuk, hogy mi is a célunk, hogy kéne ezen változtatni. És amikor egyikünk elkezd veszekedni, a másik figyelmezteti, hogy inkább beszéljük meg higgadtan, gondoljunk a gyerekekre. Nekem is szörnyű nehéz uralkodni magamon, de tegnap pl. sikerült csírájában elfojtani egy hülye veszekedést, büszke is voltam magamra. :) Mindig a gyerekeim járnak ilyenkor a fejemben.

Szóval azt kellene megnézni, hogy mi az igazi probléma, és lehet-e rajta változtatni. Beszélgessetek sokat erről a férjeddel, engedd, hogy ő is nyugodtan el tudja mondani, hogy mi a baja, és próbáld megérteni. Egy terhes nővel nem egyszerű azért az élet. :) Sok sikert!