Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Valakinek voltak már ilyen...

Valakinek voltak már ilyen tünetei? Mit tegyek?

Figyelt kérdés
Párommal több,mint 2 éve vagyunk együtt.Én 20 éves vagyok,fősulin tanulok,ő pedig 23 éves,csoportvezető egy cégnél.Egy ideig gyógyszert szedtem,aztán abbahagytam,nem védekeztünk.Ő a második kapcsolatom,és az előzőben sosem estem teherbe (2 év alatt),ebben sem,de már egy hónapja késik a menstruációm,ezért elmentem orvoshoz.ELmesélte a tüneteimet,amik a következők: 2 hete késik a menstruációm,de már 3 hete erősen szúrt a vizelet,égetett alul,és csípett,ülni alig tudtam,azért Canestennel kezeltem magam,ugyais valamiféle gombás fertőzésre gyanakodtam,de nem hatott.Aztán két hete folyamatosan görcsölök,mintha épp menstruálnék.Erre a doki adott ultrahang időpontot,ami hétfőn lesz...addig is vettem egy tesztet.Az pozitív lett.Én most kétségbe vagyok esve,mert még nem szeretnék gyermeket vállalni,jövőre végeznék a sulival,és szeretnék válalkozást nyitni,stb!És így az összes álmom veszne!Nem tartom meg.A kérdésem az,hogy valakinek voltak ilyen tünetei már terhességnél? Mennyire biztos egy ilyen teszt? Akinek volt már abortusza:Milyen volt,és mennyire sokkolta lelkileg?
2011. aug. 19. 13:20
1 2 3 4
 11/33 A kérdező kommentje:

Vállalom,azért kérdezgetek,hogy kinek milyen tapasztalatai vannak!

Attól is félek,hogy nemcsak lelkileg fog megviselni,hanem tastileg is,és kihat a kapcsolataimra,pl ingerültebb leszek.Vagy ami még aggaszt,hogy a párommal tönkremegy emiatt a kapcsolatom.Felelős ember,vállalja amit ,,tett''. de mégis félek,hogy az abortusz után másként tekint rám...elítél,vagy megromlik a viszonyunk.

2011. aug. 19. 13:52
 12/33 anonim ***** válasza:
Beszélhj a pároddal és együtt döntsetek! Ha nem akarod megtartani, akkor vetetsd el, igaz én tényleg abortusz ellenes vagyok, de azt is tudom, hogy vannak olyan 30 évesek is ( és nem 20 ), akik nem érzik magukat késznek az anyaságra. Én abban a szerencsés esetben vagyok, hogy 23 évesen be tudom vállalni a babát ( mondjuk az én párom már 31 éves ), de szeretnénk és hál istennek, meg is tudunk neki adni mindent! Te meg ne keseregj! Ja és a szüleiddel is beszélj erről! Joguk van tudni!
2011. aug. 19. 13:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/33 anonim ***** válasza:
73%

Hja,hát kifogásokat találni bármire lehet! Csak ha én nem akarok gyereket,és ha már nem szedhetek gyógyszert,akkor más védekezési módot keresek! Hallottál már az ÓVSZER-ről??

Hú,de bonyolult és drága dolog! Itt nem fog senki megérteni Téged! Szóval ne is csodálkozz,hogy kapod az íveket!


Azzal jössz,hogy előtted áll az élet,félted a tested,mert modellkedsz. Semmi probléma! Vetesd el a gyereket,és vetesd ki a méhed! Azzal egy életre letudod a nem kívánt terhességeket!


20 éves ,fősulis... csak egy érettségim van,de védekezni ennyivel is lehet!


Üdv:24 éves 3. babáját váró!! :-D

2011. aug. 19. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/33 anonim ***** válasza:

A testi része miatt ne aggódj! Mondom, én vetéltem és volt emiatt abortuszom. Egyik este műtöttek, másnap haza is mehettem. Pár napig véreztem, majd két mensim rendesen megjött és a 3. már nem! :) Hamar túl lehet tenni magad rajta testileg. Lelkileg ez kicsit bonyolúltabb, de megtudod tenni, ha igazán akarod! A pároddal meg tényleg beszélj, mert ez közös döntés kell, hogy legyen és sajnos tényleg tönkremehet a kapcsolat, ha mindketten mást akartok! :( Én szorítok, hogy minden rendben menjen!

A 23 éves második!

2011. aug. 19. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/33 A kérdező kommentje:

Az édesanyám tudja,és mindenben mellettem áll!

Az utolsó hozzászólóvel nem értek egyet!

Akad a környezetemben,aki már átesett ezeken a dolgokon,és látom,hogy szenved,vagy éppen nem....

Most azt hiszed jól leoltottál...Hát nem.

Semmi jogod elítélni,nem én vagyok az első ember,aki nem tartja meg a babáját!Később szeretnék gyermeket,és legalább gondolok arra,hogy a jövőben mindent meg tudjak neki adni,és itt nem pont csak az anyagiakra gondolok,hanem érzelmileg is.

Tudod nem ebből szeretnék megélni,hogy huszonévesen rakásra szülök,aztán majdcsak megéldegélünk szűkösen....

Egyébként pedig középfokú angol,és német nyelvvizsgám van,1 érettségim,és egy szakmám...

2011. aug. 19. 14:02
 16/33 A kérdező kommentje:

Köszönöm kedves második!

Sokat jelentenek nekem a mondataid. Biztosan meg tudjuk beszélni,és meg is fogjuk oldani.Ha arra kerül a sor,hogy elvetetem,szeretném,ha gyilkosként nézne rám.Tudniillik,nagyon szereti a gyerekeket.

A családom mellettem áll,és segítenek,ez számomra elmondhatatlan érzés.

2011. aug. 19. 14:05
 17/33 anonim ***** válasza:

Én is jártam már hasonló cipőben, mint te. 16 éves koromtól volt barátom, soha nem védekeztünk, és nem is volt belőle soha probléma. Aztán 2 baráttal később egyszer csak bekövetkezett az elképzelhetetlen: felelőtlenségemből adódóan terhes lettem. 18 éves voltam, ráadásul engem akkor már felvettek az egyetemre.Egyszerűen én akkor azt éreztem, hogy engem nem érdekel senki és semmi, én nem akarok még gyereket. A párom akkor már 27 volt, ő szerette volna a bébit, de nekem szemernyi kétségem nem volt, hogy nem akarok még gyereket. Én akkor a 11. hétben elvetettem a babát. Azóta eltelt 9 év. Az a fiú, akitől 18 évesen teherbe estem, ma már a férjem, és már van egy 2 éves kislányunk. Azonban ez a 9 év nem volt felhőtlen. Az abortusz ténye testileg és szerelmi téren nem viselt meg. Lelkileg azonban igen. Nem is az abortusz után, hanem kb 4 évvel utána, mikor már szerettünk volna gyereket, de egyszerűen nem jött. Így telt el 2 borzalmas év. A tudatban, hogy talán az ifjúkori hülyeségem miatt, talán teljesen más okból, de nekem nem lehet gyerekem. Ez akkoriban totálisan felemésztett. Aztán mikor már "beletörődtem" a tudatba, hogy meddő vagyok, és elkezdtem más dolgokkal foglalkozni, mint pl. a munkával, akkor hála Istennek végre bekopogott a gólya. Azért írtam le neked a történetemet, met szerintem hasonló a tiédhez.

Utólag persze nyílván könnyű okosnak lenni, főleg meg ha más életéről van szó. Én abban az életszakaszomban, mikor vágytam a gyerekre de nem jött sokat gondoltam rá, hogy bárcsak megszültem volna akkor azt a gyereket. De így, hogy végül mégiscsak sikerült az "elképzelésem", így viszont azt mondom, nem bánom, hogy nem szültem 18 évesen olyan tök fejjel, éretlen gondolkodással. Én azt mondom neked, gondolj át alaposan minden lehetséges verziót. Pl:megszülöd, és később tanulsz tovább, és úgy jó-e neked, vagy elveteted és előbb megalapozod a jövőtöket. Ha a párod szeret, akkor úgyis kitart melletted a döntésedben. De ha nincs kétséged, és semmiképpen nem akarod a babát, akkor vetesd el, az lesz a legjobb döntés a számodra. Azzal pedig ne foglalkozz ki mit mond, ugyanis ez a te életed. És ha elveteted a babát, attól nem leszel rossz ember. Csak hibáztál, de attól jogod van dönteni, hogyan szeretnéd tovább. Sok erőt kívánok neked, és a tanácsom, tanulj az esetből. :)

2011. aug. 19. 14:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/33 anonim ***** válasza:

Ne foglalkozz másokkal! Én megértem azokat is, akik letolnak téged... Hisz itt sok az elkeseredett ember, aki évekig próbálkozik és nem jön össze, majd összejön és nem értik meg a másikat. Vagy éppen van, aki folyamatosan elvetél stb. Őket is meg kell értened neked is. Te most a szemükben ős ellenség vagy, mert neked összejött és te nem akarod megtartani, pedig hányan áldanák az eget, ha sikerülne. Megértelek, hogy mindent meg akarsz neki adni és ez a helyes hozzáállás és nem az, hogy szülünk bele a semmibe! Örülök, hogy a családod melletted áll! Remélem a pároddal is mindent megtudtok beszélni. Csak ez ne feled el, hogy a baba akkor jön, amikor ő jönni akar és nem mindig akkor amikor mi azt szeretnénk! Csak, hogy tudd, ő titeket választott szülőnek és most!

23 éves; 2.

2011. aug. 19. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/33 A kérdező kommentje:

Kedves 14:23!

Köszönöm,hogy leírtad a történetedet!Én is nagyon szeretnék majd később babát,de én is azt érzem,még nem jött el az ideje.Lehet gyűlölni fogom magam azért,amit tenni fogok,de nem látok más megoldást.Nem állok készen a feladatra.Félek,a büntetésem az lesz,hogy többé nem nézhetek gyermekáldás elé...Ha már ,,felelőtlen'' volta,legalább a jövőre nézve ne legyek az,és végig kell/kellett gondolnom,hogy hiába lenne meg akár most is mindene,nem azt szeretném,hogy ez a szüleim által legyen,nem nekik akarok szülni még egy gyermeket,saját magam mellé,akiről gondoskodniuk kell,hanem saját magam szeretném megteremteni azt a hátteret,amit egy jó szülőtől elvárnak.Én erre jelenleg nem vagyok képes...és szívből sajnálom ezt a dolgot,mármint a valószínűleges döntésemet,de úgy érzem,ez a helyes.Rengeteget töprengek,olvasok,számításba veszek mindent,és hazudnék,ha azt mondanám erős vagyok...igencsak elhagyja az arcomat jópár könnycsepp....

2011. aug. 19. 14:36
 20/33 A kérdező kommentje:

Kedves 14.24!

Átérzem azoknak a nőknek a helyzetét,akik gyermeket szeretnének,de nem jön össze.Én is ezt éreztem,amikor 2 ciszta után azt mondta az orvos,hogy ez sok százalékba taszította a meddőség veszélyét.

És lám-lám,amikor bekopogott a gólya,meglepődtem,és ebbe a helyzetbe keveredtem...

Az biztos,hogy nehéz lesz.nagyon nehéz.Lelkileg biztosan meg fog viselni,és ugyan arra gondolok,mint a kedves 14.23,hogy pár év múlva,szomorúan gomdolok vissza,hogy ,,Urmatyám,most lenne 5 éves a pici fiam/lányom''...de ha most megtartanám,tudom,hogy nem lenne jó...

2011. aug. 19. 14:42
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!