Jártatok már úgy, hogy a családban egyszerre többen voltatok kismamák? Mit éreztetek?

Én 4 hónapja szültem, a húgom pedig 2 hónappal utánam. Én nagyon örültem neki, amikor felhívott, hogy ő is babát vár, pedig náluk már a 2. érkezett. Együtt izgultuk végig az egészet, közös volt a nőgyógyászunk, volt hogy vizsgálatra is egymás után kértünk időpontot és így nem volt olyan unalmas a várakozás. Sokszor mentünk együtt babaruhákat vásárolni és persze cserélgetjük egymás között, neki kisfia van nekem kislányom és ha látok olyasmit ami neki jó lenne, megveszem. Én nem tartom magam egy túl nagylelkű és önzetlen embernek, de bennem fel se merült ilyesmi, hogy rosszul esne hogy nem csak rám figyel mindenki...Ráadásul ő simán szült, én pedig császárral, nagyon nehéz szülésem volt. És az én kislányom mozgásfejlődésben picit el van maradva és emiatt gyógytornára járunk vele. Pont azt néztem, amikor náluk voltunk ma, hogy az ő kisfiuk már milyen gyönyörűen tartja a fejét, a mi kislányunk pedig még mindig nem. De legalább van összehasonlítási alap! Szóval nekem ez nagyon bejön ebben a formában.

A beszólás persze nekem is rosszul esett volna, de ez a "melyikünké szebb" egyáltalán nem téma, mindkettőnk gyerek e szép de nem rangsorolunk.

Hát ez elég hülye felfogás.

Van már egy kicsi gyerekem. Az összehasonlítgatás megy úgy is, hogy senki nem volt rajtam kívül babás.

Most kicsivel túl a félidőn, nem venném sértésnek, ha valaki bejelentené a terhességét.

Milyen már, hogy te babát vársz, akkor mindenki másnak kuss van, aki meg mégis pofátlanul teherbe esik, az lesz a főgörény. Hát ilyet!