Jártatok már úgy, hogy a családban egyszerre többen voltatok kismamák? Mit éreztetek?

Sógornőmmel egy hónap eltéréssel szültünk. Nekem jó volt, mert sok mindent meg tudtunk beszélni, együtt gurultunk a nagy hasunkkal a strandon, és mivel neki már a második babája jött, nekem meg csak az első, a szülést is el tudta mesélni nekem.

Egyedül az esett rosszul, hogy a bátyám (sógornőm férje) azt mondta, hogy én "biztos császárral szülök majd, mert nem vagyok elég jó kondiban egy szülés végigcsinálásához". (Nagyon tapasztaltnak érezte magát, mindkét szülésük apás volt. :P) Hát én meg jól rácáfoltam, mert laza, könnyűnek nevezhető vajúdás után (alig fájt, miközben én a "halálra vártam" az elképzeltek alapján) rakétasebességgel szültem meg a fiamat, totál természetes úton! :)

(Az mondjuk rossz volt, hogy miközben nekem még hátra volt egy hónap, a sógornőm megszült - ő is nagyon könnyen - én meg annyira besokkoltam magam, hogy nekem úgy sem lesz ilyen könnyű, és hogy milyen jó neki, hogy ő már babázik, hogy aznap majdnem beindult a szülésem nekem is...)

Szia!

Én megértem, amit érzel ... Nagyon nehezen jött össze a terhességem, volt két vetélésem, és amikor végre sikerült, a családunkban többen is örömmel jelezték 1-2 hónapon belül, hogy Ők is babát várnak. Mindenki örült, csak én éreztem úgy, hogy elvették a főszerepemet, amit végre kiérdemeltem volna annyi várakozás és vágyakozás után. Egyenesen haragudtam rájuk, amiért pont most kellett nekik is teherbe esni!

De tovább megyek. Miután megszületett a lányom, egy még közelebbi rokon bejelentette, hogy babát vár, ráadásul már a másodikat. Na, akkor dőlt össze megint a világ, hogy még a babám se élvezheti a kitüntetett figyelmet.

Ez van. Tudom, hogy irigy vagyok, de jól esett volna, ha most egy kicsit mindenki rám, Ránk figyel, ahogy én is tettem korábban, amikor jöttek a családba a babák. Úgy érzem, igazságtalanság ért ...

Szerintem is butaság. Az ember magának szül gyereket, azért, hogy egy értékes embert neveljen. Régen rossz ha a családnak szüli azért, hogy ő legyen a központi téma.

Engem az se érdekelne ha 8-an szülnék egyszerre a családból. Az én gyerekem nekem fontos. Nem másnak szülöm. Nem a pletyik, vagy az elkényeztetés kedvéért.

Persze, hogy nem a családnak szültem a gyerekemet ...

De hidd el, megváltozik az ember, nem tud igazán az eszével gondolkodni, amikor annyi sóvárgás után végre Ő vár babát, miután a többiek csak úgy simán tervezik és szülik egyiket a másik után ... Egy kicsit élvezni szerettem volna, hogy végre MI vagyunk a főszereplők, de nem hagyták. Tudom, hogy ez nagyon gyerekesen és hülyén hangzik, de ezt érzem, és vállalom, hogy ezt érzem.

Majd túl leszek rajta, remélem, legközelebb egyedül leszek terhes a családban ...