Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Akik (nagyon) fiatalon szültek...

Akik (nagyon) fiatalon szültek, segítenének 1-2 dologban?

Figyelt kérdés

Leginkább azoknak a válaszát várom, akik 18éves koruk körül lettek terhesek és a szülők nagyon ellenezték azt, hogy megtartsa a babát. Hogyan tudtátok elfogadtatni a szülőkkel azt, hogy lesz egy unokájuk? Mesélnétek nekem azokról a dolgokról, amiket a szülők mondtak vagy tettek?

8hkm


2011. jún. 8. 10:12
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:

Bátyám 18, az akkori párja még nem volt 17mikor megszületett a kisfiúk - a lányt az anyja kitette mikor kiderűlt, hogy 5 hónapos terhes , s már nem lehet elvetetni... nálunk laktak, de a szülés után persze megenyhűlt az anyukája, akkor már kellettek , végül vissza is költöztek a lány anyjához... ennek már 11 éve, "természetesen" nem maradtak együtt, a lányzú a pici másfél éves korában talált mást... de a kisfiút mai napig imádja mindkét nagymama, és az egész család - nem emiatt kell aggódnod, inkább tényleg a felnevelés-megélhetés miatt! Én dolgoztam 5 és fél évet mielőtt teherbe estem, páromnak is viszonylag jó munkahelye van, nem vagyunk tízen évesek, mégis időnként elfog a kétség menni fog-e?

37 hetes kismami

2011. jún. 8. 11:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
szia.én 17 voltam a nagy lányommal mikor meg szültem.nem volt könnyü.amikor elmondtuk egyből mondták hogy gondolták hogy ez lesz.mi is albérletből vissza költöztünk hozzájuk 1 évre ..az első pár honap nem volt könnyü.de amikor elkezdett nőni a hasam láttam rajtuk hogy elfogadták és velem együtt várják.aztán mikor a szülés után kitoltak a folyosora apukám oda jött hozzám és azt mondta hogy büszke vagyok rád..ez az egy mondat amit sose felejtek el.
2011. jún. 8. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:

Engem anyum nagyon lehordott 22éves létemre, mert vizsgák miatt késett 2hetet a mensim.

Bár én nem voltam terhes de elmondott minden k.rvának, c.fkénak stb. Így ha véletlenül terhes is lettem volna vagy maradt volna az abortusz vagy addig terrorizált volna lelkileg míg elvetélek. Sajnos az én anyám ilyen. Apum örült volna nagyon még a mai napig is örülne ha lenne unokája de megmondtam, hogy csak a férjemtől lesz baba. Bocsi nem nézlek le téged és senkit aki fiatalon szül inkább örülök, hogy a szüleik elfogadták a babát.

Sajnos az én anyám nem fogadta volna el soha inkább fattyúnak és minden törvénytelen gyereknek elmondta volna. Bocsi nem ide tartozik csak leírtam.

22/l

De neked gratulálok és sok örömet és kitartást a babázáshoz:)Sok egészséget neked is és a picinek is:)

2011. jún. 8. 12:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 anonim ***** válasza:
100%
Mond nekik hogy szereted a kisbabádat épp úgy ahogy ők szeretnek téged és ahogy te őket. S hogy tudod hogy képes leszel szeretetben tisztességesen felnevelni. Kérd meg őket hogy bízzanak benned mert tudod mit csinálsz,és csak azt szeretnéd ha támogatnának a döntésedben ha melletted állnának. Igazából ezt kérned sem kéne egy normális szülő minden körülmények között kiáll a saját gyermeke mellett és támogassa a szüksége van rá. Nagyon undorító dolog a saját gyerekemet éppen akkor cserben hagyni amikor a legnagyobb szüksége van rám. Aki így tesz az nem való szülőnek. Boldog baba várást.
2011. jún. 8. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:

Csatlakozom az előző hozzászólóhoz!!!Én is 18 éves vok és 27 hkm anyukám először örült most meg nem is beszélünk!

Szerintem is próbáld meg megbeszélni anyukáddal hogy te mennyire szeretnéd és próbáld meg bebizonyítani neki hoyg érett vagy erre a feladatra!

Boldog babavárást!

2011. jún. 10. 22:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:

Szia!

Először is szívből gratulálok a pocaklakóhoz!

Másodszor pedig: legyél határozott, és véletlenül se hagyd magad elbizonytalanítani. Ha tudod, hogy menni fog hogy eltartsátok a picit, akkor nem lehet gond. És biztos vagyok benne, hogy anyud is nagyon fogja várni a csöppséget, ha látja rajtad a magabiztosságot! Én ugyan 25 évesen szültem az első (ma 2 éves) lányomat. Szülőktől külön laktunk már mikor terhes lettem, és volt egy kérdésem amivel felhívtam anyut és meg kell hogy mondjam egy világ omlott össze bennem mikor lehordott, hogy nekem még nem való gyerek! És akkor jött a pillanat: hogy végre kiálltam magamért, magunkért és elmagyaráztam, hogy szimplán tanácsot kérek, nem segítséget! És akkor értette meg hogy felnőttem! Azóta minden rendben! Imádja az unokáját! Sőt....most már nagyon várja a kb 9 hét múlva születendő kisfiunkat! Szóval legyél ügyes, kitartó és magabiztos!!! De legfőképp megfontolt, úgyhogy gondolj át mindent mert, egy kisbaba nem gyerekjáték!!! Sok sikert! Boldog babavárást!

2011. jún. 10. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!