Hogy lehet egy anyának túlélnie lelkileg egy abortuszt?

Barátnőm elvette a harmadik babáját (mert a párja lelépett mikor kiderült a terhesség, és nem merte egyedül bevállalni). Ez már régi történet, de azóta is sokszor elmondja, hogy vajon milyen lett volna a baba, milyen lett volna a kis szeme, szája...szóval nem igazán tudta feldolgozni.

Ha párod támogat, megfelelő körülmények vannak, akkor tartsd meg a babát. De persze ezt neked kell tudni.

Szia!

Én nekem még nincs gyermekem sajnos!

Tudom hogy ha a te helyzetedbe lennék akkor minden gond nélkül megtartanám és úgy fognám fel hogy isten ajándéka.

Az isten tudja hogy mit miért csinál.

Én azt mondanám hogy tartsd meg és hogy 3 gyerek után sok kedvezmény van.

De viszont te tudod hogy mit csinálsz.

Írj hogy hogyan döntöttél.

Pont tegnap néztem a youtubon abortusz videókat kiváncsiságból..

egyszerűen gyomoridegem volt órákig a látványtól.

még ha nekem is megfordulna az eszemben hogy elvetessem a babámat, ezek után nem tenném meg..

ahol 2 nek helye van ott tényleg elfér mégegy.

majdnem 1 év míg megszületik !!

addig sok minden történik és ha majd a kezedben tartod

rájössz hogy milyen jól döntöttél..

a legcsodálatosabb dolog az anyaság.

Anyukàm elvetette a harmadik babàjàt, miattunk, mert az ô helyzetében felfogta, hogy lehet hogy egy darabig elfér a harmadik is, de mi lesz késôbb? Mikor mindahàrom egyetemre akar menni, de lehet, hogy csak egyet vagy kettôt tudsz finanszìrozni? Szép dolog az anyasàg, de szerintem ésszel kell, nem kell folyton a szìvedre hallgatni, mondom ezt ùgy, hogy sajnos nekem is volt màr abortuszom, majd a PAS évekig, megszenvedtem. Szerintem mérd fel jòl, hogy belefér-e vagy sem és ha làtsz rà esélyt, akkor ôrûlj, ha nem akkor gondolj a màsik kettôre!

Nyugodj meg!

Szia!

Annyira örültem az előttem hozzászólók válaszainak! :) Végre hasznos és értékes vélemények, tanácsok! :) Leírom Neked a mi történetünket, hátha az segít egy picit.

A családom rettenetesen nehéz anyagi helyzetben van. Csak Édesapám dolgozik, Édesanyám itthon van még a kistesómmal aki mindössze 2 és fél éves! Mi is hárman vagyunk testvérek. Amikor az én kistesóm "besikerült" mivel nem volt tervezett baba, a szüleim házassága már rendkívül megromlott, csak úgy éldegéltek egymás mellett. Édesapámnak megvoltak a maga viselt dolgai, Édesanyám pedig meglehetősen sokat változott ezek miatt a viselt dolgok miatt, bár mondják, hogy az éremnek mindig két oldala van. Na de ez lényegtelen! Édesanyám gyógyszereket szedett, nem akármilyen gyógyszereket, pszichotikumokat!!! Mellette pszichiáterhez járt, nem volt akkor sem munkahelye, keresgélt. Hiába volt diplomája, nem alkalmazták. Na és jött egy baba! Ő is pont ugyanúgy rágódott ahogyan most Te. Mi legyen a babával? Vizsgálatok hada következett, hogy megtarthatja -e egyáltalán? Már kiírták az abortuszra is, mivel Édesapám sem túlzottan támogatta az elején a baba-dolgot (kicsit meg volt ijedve egy késői gyerektől) aztán kiderült, hogy megtarthatja és, hogy innentől az Ő döntése, csak ugye a gyógyszerekről le kell szoknia. Na utána jött a kemény tépelődés ... Nem tudta, hogyan döntsön, hiszen az esze azt mondta h nem szabad bevállalnia, a szíve pedig azt h sosem tudná megbocsátani! Ráadásul Ők sokáig terveztek egy harmadik babát, össze is jött egyszer de az a baba elment, meglehetősen korán, utána pedig nem jött már több. 10 év elteltével fogant meg kb. a kistesóm :) Végül megtartotta a babát, minden ellene szóló érv ellenére is! Tény, hogy nehezebben élünk, ez így van, de ennek főként más okai vannak (Édesapám munkanélküli lett 7 hónapig...stb.) de tudom, hogy ha elvetette volna azt soha nem bocsájtja meg magának és talán még rosszabb lelki állapotba került volna mint azelőtt, hogy a baba megfogant! Így mérlegelj Te is! A mai világ sajnos arról szól, főleg itt Magyarországon, hogy mindennek megvan a maga ára és áldozatokat kell hozni! Nem feltétlenül muszáj, de sokminden jár súlyos áldozatokkal! Neked kell mérlegelned, hogy melyik oldalon szeretnéd meghozni a saját áldozatodat, de szerintem nem egyedül hozod ezt meg, hanem a családoddal! Sok sikert kívánok Neked és remélem, hogy jól döntesz!!

23 hetes kismama :)