Második gyermeküket váró kismamák! Volt már olyan érzésetek, hogy talán nem lesztek képesek majd ugyanúgy szeretni a második gyermeketeket, mint az elsőt?

Mindegy h egy anyának hány gyereke van, és h különbség van közöttük, a szeretete nem fogy soha el a gyerekei iránt, attól ne féljetek. Még az 5.-iket is ugyanúgy szeretnétek mint az elsöt, és ha nem így van akkor az anyával van a baj.

egy 3 gyerekes anyuka

Nekem 3 gyerkőcöm van. Nekem ilyen soha meg se fordult a fejemben. Engem meg más aggaszt. Mindig az "aktuális" babát éreztem hogy mintha jobban szeretném a többinél (vagyis amelyik épp a legkisebb). És sokszor olyan bűntudatom van emiatt, pedig tudom hogy imádom a többit is, de mégis a legkisebbet érzem a legkedvesebbnek. Remélem ez csak azért van mert éppen vele vagyok a legtöbbet, ő igényli a legtöbb gondoskodást (8 hós a pici). Nem tudom értitek-e mire gondolok.

Viszont mikor a legnagyobb először ment itthonról kirándulni nélkülünk egy hétre, annyira rossz volt nélküle, hogy alig birtam kivárni hogy hazajöjjön.

Más nem érez igy? Szerintetek ez normális?

Általában az apukák szoktak ettől félni, persze legtöbbször alaptalanul.

Nekem nincsenek ilyen érzéseim, ugyanúgy várom most a másodikat is, mint az elsőt.

Én attól félek inkább, hogy mindenben az elsőhöz fogom hasonlítgatni, pedig ugye 2 különböző emberkéről van/lesz szó.