Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Terhes vagyok de egyáltalán...

Terhes vagyok de egyáltalán nem örülök. Hogyan legyek pozitívabb?

Figyelt kérdés
Lehet,hogy már sok ilyen kérdés van,ne kövezzetek meg,nem nagyon olvastam utána,csak egy pár pozitív mondatra/tapasztalatra van szükségem mert nagyon egyedül érzem magam.Kiderült,hogy terhes vagyok,10hetes. Gondolom,minden normális ember örülne de én nem. A szüleim nem igazán örültek mikor elmondtam,nem beszélünk róla,nálunk ez amolyan tabu. Úgy kezelnek azóta is mint aki simán csak beteg és azért hány. 18 évesnek érzem magam mert teljesen úgy viselkednek velem pedig már is 25 elmúltam és mindjárt 26 leszek.Szó sem esik a terhességről,mindenki próbálja kerülni a témát,ki se nincs mondva,hogy terhes vagyok,csak elterelgetik,megkérdezik hogy vagyok aztán ennyi.A párom és az ő szülei viszont nagyon örülnek. A párommal 2,5éve vagyunk együtt. Sajnos az elmúlt fél évünk nagyon viharos volt. Én már szakításon gondolkodtam de ő nem,pedig nem igazán bánt velem helyesen. Hazudott sokszor dolgokról,voltak problémáink. Tudom,hogy az én hibám és rendesen védekezni kellett volna és hasonló kommentek fognak érkezni. Egy betegségemből adódóan az orvosok figyelmeztettek,hogy nehezebben esnék teherbe és ha sikerül is nagy a vetélés kockázata amit el is fogadtam. Ezért ért váratlanul az egész. Nagyon bűntudatom van,hogy nem örülök igazán. Nemtudok boldog lenni. Nem tudok pozitív lenni,csak negatív gondolatok keringnek a fejemben. Velem ellentétben a párom örül és szerinte a baba hozna minket össze és költözzünk össze és minden rendben lesz. Nagyon félek,hogy egyedül maradok a kicsivel. Nekem más terveim voltak.Külföldön éltem egy ideig és szerettem volna még visszamenni,kicsit utazgatni,élni,több helyen mivel mindig olyan érzésem volt,hogy még nincs meg az a biztos pont amikor megállnék. Nem érzem magam készen egy babára egyáltalán. Nemtudom magam elképzelni se terhesen se anyaként.Illetve jobb lett volna,ha a párommal már rendezzük a dolgainkat és legalább összeházasodtunk volna. Nagyon kilátástalannak látom a helyzetet,nagyon félek és nem tudom mi tévő legyek. Úgy érzem nembirom tovább és kezdek megbolondulni,stresszes vagyok és nemtudok máson gondolkodni,csak ezen. Mit tehetnék? Ha abortuszra mennék szerintem azt is bánnám,úgyérzem ha nem,azt is.

nov. 20. 13:06
1 2 3 4
 31/34 anonim ***** válasza:
44%

30, ez azért hülyeség.

Nőkben emiatt bűnt kelteni nagy érzéketlenség. Náluk is kis százalékban volt rá esély, nem beszélve azokról a nőkről akiket megerőszakolnak, vagy ahol védekezés mellett jött össze. Igazából minden hogy az.

Érteni értem, nekem irgalmatlan nagy fájdalom lenne elvetetni, nekem van kislányom, tudom mit vennék el magamtól ez az egyik, a másik az az hogy nekem az első szív hang hallgatás is nagy öröm volt, pedig egyébként nálunk is véletlen kis csoda.

Viszont ha a gyermek szemszögéből nézem és vissza kanyarodok az első részéhez, akkor: teszem azt bevállalja az az anya aki nem akarja a gyereket, egyáltalán nem akarja akármilyen okból, tudja hogy a környezet sem ideális neki, tudja hogy az apjával is zűrök lesznek, annak a gyereknek irgalmatlan szar lesz. Akkor most megfordítom: ki az önző? Az aki élvezeti még konkrétan ilyen korban, vagy az aki mindent és mindenkit maga mőgé helyez csak hogy elmondhassa hogy megtartotta holott nem is akarta sőt... hiába vesz valaki erőt magán, az egyszerűen érződik ha nem szereti igazán. És akkor az anyagiakat meg sem emlïtettem. Hiába nem minden a pénz mert sajnos mindenhez is a pénz kell. (És lehet jönni a happy sztorikkal mert van ilyen is, de lássuk be ritka)

nov. 21. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/34 anonim ***** válasza:
28%
30 ez a kommented úgy baromság, ahogy van. Én egy teljes mértékig pro choice nő lánya vagyok. Ő veled ellentétben képes azt felfogni, hogy a várandós nő az egyetlen, aki dönthet arról, hogy abortusz lesz-e, vagy sem. Engem a szüleim akartak.
nov. 21. 23:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/34 anonim ***** válasza:
100%
Kérdező, nagyon sajnálom a helyzeted, a baba a kapcsolatod lehet hogy nem fogja megmenteni, nem tudom milyen illúziókba ringatja magát a párod egyoldalúan. Még azt is el tudom képzelni, hogy a párod vett rá hogy kürtöljétek szét a családban, mert ő örül (nálunk a nagymamákon kívül senki sem tudta meg senki terhességét a genetikai UH-k eredménye előtt, vagy a pocak előtt). Persze, mert azt hiszi ezzel megkapott téged, magához láncolhat téged manipulálva. Elvenni ezek szerint nem akar még. Lehetnél optimistább, de ha részedről ez a kapcsolat nem elég erős, nem érzed benne jól magad, mindegy a párod mit hisz. És nem ő kell kihordja, megszülje végigkínlódja az első alvatlan időszakot, mert lehet hogy jó apa lesz, de az oroszlánrésze mindig a nőre hárul, és mindig nehéz, Annak is, aki akarta a babát. Ez ilyen. Persze megéri, nagyon csodás élmény lehet az anyaság, de nem egy olyan kapcsolatban, ami nehézkes. Menj nyugodtan pszichológushoz, hogy fel tudj készülni.
nov. 22. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/34 anonim ***** válasza:
Kedves kérdező, hogy vagy? Hogy alakultak a dolgok?
dec. 19. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!