fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Terhes vagyok de egyáltalán...

Terhes vagyok de egyáltalán nem örülök. Hogyan legyek pozitívabb?

Figyelt kérdés
Lehet,hogy már sok ilyen kérdés van,ne kövezzetek meg,nem nagyon olvastam utána,csak egy pár pozitív mondatra/tapasztalatra van szükségem mert nagyon egyedül érzem magam.Kiderült,hogy terhes vagyok,10hetes. Gondolom,minden normális ember örülne de én nem. A szüleim nem igazán örültek mikor elmondtam,nem beszélünk róla,nálunk ez amolyan tabu. Úgy kezelnek azóta is mint aki simán csak beteg és azért hány. 18 évesnek érzem magam mert teljesen úgy viselkednek velem pedig már is 25 elmúltam és mindjárt 26 leszek.Szó sem esik a terhességről,mindenki próbálja kerülni a témát,ki se nincs mondva,hogy terhes vagyok,csak elterelgetik,megkérdezik hogy vagyok aztán ennyi.A párom és az ő szülei viszont nagyon örülnek. A párommal 2,5éve vagyunk együtt. Sajnos az elmúlt fél évünk nagyon viharos volt. Én már szakításon gondolkodtam de ő nem,pedig nem igazán bánt velem helyesen. Hazudott sokszor dolgokról,voltak problémáink. Tudom,hogy az én hibám és rendesen védekezni kellett volna és hasonló kommentek fognak érkezni. Egy betegségemből adódóan az orvosok figyelmeztettek,hogy nehezebben esnék teherbe és ha sikerül is nagy a vetélés kockázata amit el is fogadtam. Ezért ért váratlanul az egész. Nagyon bűntudatom van,hogy nem örülök igazán. Nemtudok boldog lenni. Nem tudok pozitív lenni,csak negatív gondolatok keringnek a fejemben. Velem ellentétben a párom örül és szerinte a baba hozna minket össze és költözzünk össze és minden rendben lesz. Nagyon félek,hogy egyedül maradok a kicsivel. Nekem más terveim voltak.Külföldön éltem egy ideig és szerettem volna még visszamenni,kicsit utazgatni,élni,több helyen mivel mindig olyan érzésem volt,hogy még nincs meg az a biztos pont amikor megállnék. Nem érzem magam készen egy babára egyáltalán. Nemtudom magam elképzelni se terhesen se anyaként.Illetve jobb lett volna,ha a párommal már rendezzük a dolgainkat és legalább összeházasodtunk volna. Nagyon kilátástalannak látom a helyzetet,nagyon félek és nem tudom mi tévő legyek. Úgy érzem nembirom tovább és kezdek megbolondulni,stresszes vagyok és nemtudok máson gondolkodni,csak ezen. Mit tehetnék? Ha abortuszra mennék szerintem azt is bánnám,úgyérzem ha nem,azt is.

#terhesség #abortusz #anyaság
nov. 20. 13:06
1 2 3 4 ❯
 1/34 anonim ***** válasza:
75%
Biztos hogy meg akarod tartani?
nov. 20. 13:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/34 anonim ***** válasza:
88%
Hát pedig nem sok lehetőséged van, ha már felelőtlenül szexeltél. Azért kezelnek gyerekként, mert például most sem vagy hajlandó felnőttként felelősséget vállalni a tettedért. Ne legyen a gyerek ennek az oka. A döntés a tiéd, ezért vagy felnőtt ember ugyebár.
nov. 20. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/34 anonim ***** válasza:
57%
Hát ilyen körülmények között nem csoda, ha nem örülsz, mert sok nehézség van sajnos az életedben, amit sajnálok. Viszont én így sem vetetnem el semmiképp! De a "pároddal" sem koltoznek össze, gondolom, bántalmazó pasi, a leirasodbol. Én elfogadnam, hogy egyedülálló anya leszek, de addig dolgoznék, amig tudok, hogy jó csedem, gyedem legyen, és természetesen a gyerektartást behajtatnam rajta. Most a szüleiddel élsz, vagy egyedül? Szerintem ha ők nem támogatnak, és tudsz kivenni viszonylag olcsó albérletet (ha velük élsz), akkor költözz külön, legalábbis én így csinálnám, mert még mindig jobb egyedül, mint egy mérgező környezetben. A környezetváltozással szerintem előbb-utóbb a terhessegnek, majd a babádnak is jobban tudsz majd örülni. Barátaid, barátnőid, egyéb rokonaid vannak esetleg, akik fixen segítenek majd a kicsi körül? Kitartást és sok boldogságot kívánok! És én gratulálok a babádhoz!☺️☺️
nov. 20. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/34 anonim ***** válasza:
69%

Azért kezelnek gyerekként mert úgy viselkedsz.

Azt se tudod hogy megakarod e tartani, de màr tudja orszàg vilàg.

Egy cár kapcsolatba, 0 tàmogatàssal akarsz úgy gyereket nevelni hogy még Te sem akarod őt!?


Intézd el az abot! Húzz ki külföldre! Felejtsd el az itt történteket, az itteni ismerőseidet!


A gyereknek is ez lesz a legjobb!

Jobb meg se születni, mint úgy felnőni hogy senkinek sem kellesz igazàn

nov. 20. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/34 anonim ***** válasza:
60%

Kérdező!


Még egy boldog házasság sem garancia arra, hogy nem leszel egyedülálló anya.


Neked szerencsére van háttered a párod nélkül is: szüleid, párod szülei, tehát nem kell egyedül szembenézned az anyasággal.


Ha majd meglátod az első ultrahangképet, ha majd megérzed az első mozgásokat, ha majd elkezdesz kötődni a babádhoz, akkor nagyon örülni fogsz annak, hogy nem vetetted el az életét. Ő ugyanis már egy élet.


Az anyaságra pedig sosem fogsz felkészülni igazán és tele van váratlan dolgokkal, amelyeket meg kell majd oldanod.

Most ez a feladatod!


Ráadásul a párod örül, tehát van remény arra, hogy család legyetek.

Ha pedig nem, akkor is ez a gyerek már van.

Ennek így kellett lennie.


Állj bele és vállald a felelősséget!


A gyerek nagy tanítómester..

nov. 20. 13:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/34 anonim ***** válasza:
11%

Ugye tudod, hogy az abortusz gyilkosság?

Ne a gyerekedet büntesd a saját bűneidért!

Vállald a felelősséget!

nov. 20. 13:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/34 anonim ***** válasza:
55%

Hogy mit tégy, azt nem tudom, de én nem tartanám meg a babát. A szüleid nem támogatnak (sokmindenre van szüksége egy várandós anyukának, vagy egy egyedülálló kisgyerekesnek, de erre pont nincs), a pasid egy tróger (bocsi, de az - és ez nem ment meg egy kapcsolatot), a gyerekhez meg _rengeteg_ idő kell, türelem és elszántság + még kétszer annyi pénz. Persze, tudom lehet aldis párizsin is élni, meg cseritiben vásárolni, de sztem ez nem az a sors, amit a gyerekednek meg magadnak szánnál.

Főleg: mert örökké egy lemondásnak élnéd meg, hogy nem éltél, nem utaztál, nem mehettél ahova akarsz. Márpedig gyerek mellett nem lehet még 15+ évig.

Ha és amennyiben úgy érzed, hogy a szüleid ignorálását félre tudod tenni, van egy stabil munkahelyed, egy albiban elvagytok a babával - később a picivel, akkor akár egy vagány anya-fia/lánya páros is lehettek. De erre látom a kevesebb esélyt.

nov. 20. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/34 anonim ***** válasza:
24%

Valszeg azért kaptad ezt a gyereket, hogy megtanítson felnőni.


Úgy lehetsz pozitívabb, ha elfogadod a helyzetet és megváltoztatod a hozzáállásodat, összeszeded magad és főleg: megtanulod őt szeretni.

nov. 20. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/34 A kérdező kommentje:

Felelősséget vállalok a tetteimért,egyedül éltem külföldön 20 éves korom óta,mindent egyedül oldottam meg,soha nem szorultam senki segítségére és helyt álltam az életben minden téren.Szerintem nem én vagyok az egyetlen,aki egyedül érzi magát a világban és döntésképtelen,vagy az egyetlen akivel hasonló dolog történt.

Eddig egyedül éltem de egyes okoknál fogva haza kellett költöznöm 5 év után. Ha maradna a baba a szüleim és nagyszüleim természetesen támogatnának,csak most nem túl elfogadóak,szerintem őket is hirtelen érte a hír.

nov. 20. 13:29
 10/34 anonim ***** válasza:
60%
Van félretett pénzed? Vagy tudsz jól keresni, és félretenni szulesig? Ez nagyrészt csak akarat kérdése, én így gondolom. Nyilván nem nekünk kell helyetted meghozni a döntést, de én azt csinálnám, hogy amíg tudok, terhesen is dolgoznék gőzerővel, és igyekeznék egyedül megadni mindent a picinek.
nov. 20. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Terhesség kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!