Normális hogy így reagálnak a kollégáim hogy terhes lettem és el kellett jönnöm táppénzre?
Terhes lettem későn tudtam meg,mire már szívhangja is lett a babámnak. Vérezgettem ezért fogalmam sem volt róla hogy az vagyok. Viszont egy nőgyógyászati vizsgálat által kiderült. A doki nem engedett dolgozni progeszteront kell szedjek és kímélni magam. Szóval azonnal szólnom kellett hogy mi van a főnökömnek. Nagyon nem örült neki. A kollégámmal is beszéltem multkor azt mondta jól ott hagytam őket. Nagyon hallatszik a viselkedésükön a hangjukon ahogy beszélnek hogy rohadtul nem örülnek és azóta utálnak. Mintha nem alapíthatnék családot, vagy engedélyt kéne kérjek tőlük. Oké nyilván nem így csináltam volna ha tudtam volna róla hogy terhes vagyok, hogy egyik pillanatról a másikra már nem megyek. De megijedtem ha továbbra is dolgoznék ki tudja mi lett volna. Főleg hogy fizikai munkát végzek.
Rosszul esik ez a viselkedés. Normális ez?
Sajnálom. Éles példája ez annak, hogy miért kell egy munkahelyre munkahelyként tekinteni, a munkatársakra meg munkatársként és sehogy máshogy. Dolgozhattál te ki tudja mennyi ideig velük, ki tudja mennyiszer helyettük ha épp ők voltak betegállományban valamiért, lehettél lojális akkor is ha találtál volna időközben jobb ajánlatot, a végén amikor elmész senki nem köszöni meg.
Ez nem arról szól, hogy neked derogál dolgozni, hanem hogy most a saját és a születendő gyermeked egészsége az első. Ezeket senki nem tudja visszaadni, ellenben a kollégák ha túlóráznak gondolom ki lesz fizetve, vagy szabadidőben kompenzálva, ha szabadságról lesz valaki visszahívva azt ki tudja venni máskor… Szélsőséges példa, de mindig az jut eszembe, mi történik ha a munkavállaló váratlanul elhuny. A munkahely azonnal keresi a helyettest, és rövid időn belül el is felejtik hogy az ember valaha létezett. De mi van eközben a családdal? Soha nem lehet fontosabb a munka a családnál és a saját életednél, egészségednél. A legjobbakat kívánom neked a babával!
Fizikai munka, nézd nem bántásból mondom, de valószínű eddig sem a legélesebb szellemű, empatikusabb közeg volt a munkahelyed.
Én sem gondoltam volna terhességre mert vèreztél. Én csináltam teszteket, amikor babat terveztünk, végül így derült ki egy kémiaim, amiből rendes vérzés lett, semmi se maradt utána, mert nagyon korai volt. Tudom ez is baromi stresszes, sokan az első jelnek a 0 vérzést tekintik, pedig jó pár terhesség indul barnázással, beágyazódási vérzéssel, hematómával, méhszájelégtelenseggel, ami vérzéssel jár... nyilván később jöttetek ra, hogy az a vérzes már terhesen volt, így elővigyázatosak vagytok, plusz így nyilván nem lehet fizikai munkat se végezni.
Az én munkahelyemen sokan szülnek, jönnek-mennek szóval ott nem reagálnának ilyen bunkón. En is egy kismama helyett vagyok, de a főnököm főnöke megnyugtatott, ha ott nem maradhatok 2, kitudja x év múlva, akkor tuti át tudnak venni egy másik helyre, mert sok intézményük van szerencsére. Most legalább 7 nőt kerestek, mert 25-30
éves pályakezdők dolgoznak itt főleg, akik pikk-pakk elmennek szülni 1-2 evnyi munkaviszony után, ezen nem kell csodalkozni.
A te munkahelyed nem szerencsés e tekintetben. Sajnálom a dolgot, de ne vedd magadra, csak magatokkal törődj!
Boldog babavárást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!