Mennyire ment az agyadra az anyaság?
Előre félek, hogy olyan anyuka leszek, mint az ismerőseim nagy része, akik szerintem szörnyen idegesítőek. Gondolok itt azokra, akik minden nap posztolják a babát, pár hónapos gyerek képéhez odaírják, hogy "boldog névnapot kicsi szerelmem", nem igazán értem mi értelme online felköszönteni egy babát. A másik, amit észrevettem és nem értek mikor többesszámba beszélnek a gyerekről "4 hetesek vagyunk", "jön a fogacskánk", "fáj a pocink". Sok nőnél látom, hogy szülés után elmegy az eszük, és már nem önmaguk, ők onnantól csak anyák, semmi más. A szomszédunk még a haját is levágatta, és azzal indokolta, hogy egy anyukának nem illik a hosszabb haj, mert sok időt elvesz a babától, míg pl.megszárítja.
Erről beszélgettünk sógornőmmel, és szerinte ezt csak most gondolom így, ha megszületik a babánk az én agyam is el fog valamennyire menni, mert ez így normális, hogy beszűkül a világ, és a gyerek körül forog minden gondolat. Ez valóban így van?
Én értem a kérdést. A környezetemben van egy rakás intelligens, tanult, önálló nő, akiket a szülés után mintha lobotomizáltak volna és ez elég ijesztő.
Nekem a legparábbak az ilyen Kismamablog meg Cukimamik szintű FB oldalak, amik néha bekúsznak a látókörömbe, ahol az anyukák büszkén dagonyáznak az ilyen 'èn sem mostam hajat, mióta gyerekeim vannak' meg 'az agyam már sosem lesz a régi, haha' kontentben.
21) azok az oldalak tényleg a legalja. Olyan anyukáknak van, akiknek a teljes személyisége azon 'mártírkodni' (idézőjel, mert élvezik), hogy csak a gyerekből áll az életük. 'Jaj hát ő 8 éve nem volt sehol a kisbolton kívül és 9 éve nem aludt át egy éjszakát sem, de hát mit lehet tenni, ha rá édesanyaként ekkora nonstop szükség van otthon' 🙏 Bónuszként ezek a nők szedik szét bármelyik másik anyukát a legpiszlicsárébb dolgok miatt.
Szóval hogy a kérdésre is válaszoljak, igen, sok nőnek teljesen az agyára megy az anyaszerep és megértem, ha valaki fél ettől gyerekvállalás előtt.
Elnézést, senkit sem akartam megbántani a fogalmazással, de tényleg nagyon sok ismerősömnél tapasztalom ezt a változást szülés után. Olyanoknál is, akik a baba előtt teljesen normálisan álltak a dolgokhoz, ezért is féltem úgymond magam ettől. Most még kivülállóként azt gondolom, hogy lehet a baba a legfontosabb úgy is, hogy nem őrül bele senki. Igen, nekem őrület, ha valaki képes fiúsra vágni a haját, mert nincs 20 perce megszárítani, de napi minimum 2x tölt fel képet facebookra, meg hosszú posztokban ecsetli, hogy mennyire szerelmes a gyerekébe. A legnormálisabbnak tartott kolléganőm pl.megsértődött mikor moziba hívtuk a többiekkel, mert hát, Ő édesanya, hogyan képzeljük, hogy majd órákat a gyerek nélkül lesz?! Neki a másik kattanása az, hogy a majdnem 3 éves gyereket 32 hónapos babának nevezi, amitől úgyszint frászt kapok, mintha nem akarná felfogni, hogy cseperedik a gyerek, és már nem baba.
Természetesen vannak olyan szülők is, akik jól kezelik ezt a nagy változást, de úgy látom sokkal gyakoribb, hogy túlzásba esnek az anyukák (akár apukák is).
Fú, anyuka-dolgok a környezetemben, amiken én kiégek, a teljesség igénye nélkül:
- királyi többes. 'Kakilunk, szuszikálunk, szopizunk' 😬
- anyukák, akik szerelmesek a fiúgyerekükbe. 'Hercegem, szerelmem, lovagom'.
- anyaság, mint egyetlen identitás. Lásd: 'anya vagyok, neked mi a szupererőd?' bögrék.
- apuka infantilizálása, anyuka fontosságának túltolása. Lásd: mémek, ahol a gyerek felemás zokniban, fél pár cipőben, bugyival a fején áll, alatta valami 'innen tudod, hogy ma reggel apa öltöztetett' felirat, mert haha, apa akkora kretén, hogy mindent anyának kell megoldania.
- előbbi felturbózott verziója az a vérmami, aki a kisded 3 éves koráig egy percre nem engedi ki a látóköréből és utána büszkén mártírkodik, hogy a gyerek 'csak anyát akarja'.
- a terhesség és szülés köré húzott csillámpóni vattacukorfelhő. Minden áldott és csodálatos és természetes teremtő istennőség. Szülés kapcsán félkontár google kutatás, majd részletes szülési terv vízesés alatt vajúdással, illóolajos háborítatlansággal és a tényleg szükséges procedúrák elutasításával is (mert ő jobban tudja, minden más csak szülészeti erőszak).
- szoptatásnáci anyukák.
- anyukák 152 hónapos babával.
Ah az én kedvenceim azok a kismamák, akik a terhesség első percétől hisztériáznak MINDENEN, hogy ugye nem árt a babának 🙄
Imádom a húgomat, de jó ég, mikor minden szem mazsola és fél korty kávé után királydrámát tolt, hogy mi hogy hat a terhességére (sehogy), na az kemény időszak volt. A mobiltelefon gonosz lett (#ötgé), a hajfesték, napi 10 perc városi levegő és egyes csillagállások szintúgy.
Szóval nem csak én mászok ezektől falra.
#27 Neked van gyereked? Szülés után sem jöttek elő ezek a (számomra kissé beteges) dolgok?
Nekem is van egy ilyen anyuka ismerősöm, a nagylánya 11 éves, a pici pedig most lesz 4 hónapos, és naponta tölt fel képeket, videókat a Facebookra és a TikTokra a lányairól, de konkrétan MINDENT megoszt, lassan azt is, hogy mikor szarik.
Én egyébként nagyon nagy hülyeségnek tartom, ha valaki folyamatosan a kisbabáját mutogatja a közösségi médiában, nem tudják, hogy hány pedofil van?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!