Titeket is elkezdtek hanyagolni, mióta terhesek vagytok?

"Az is felmerült bennem, hogy ezzel az egész kialakult helyzettel megsértettem az önértékelését, mert neki egy olyan párja van, akinek van felesége és mellette három kisgyereke, barátnőm meg a hitegetett szerető"

Szerintem ez a legfőbb ok. Ilyen helyzetben sosem voltam, mint ő, mi "csak" évekig küzdöttünk a gyerekért, és tudatosan kerültem el a terhes ismerősöket. Fájt látni őket.

Barátnőt ugyan nem, mert nekem csak férfi barátaim voltak. De így is tudom, hogy bizony lehet ilyen rosszul kezelni azt a helyzetet, hogy másnak sikerül az életben az, ami neked kilátásban sincs.

Ezt ne vedd magadra! Az ő döntése, milyen kapcsolatban van. Az is lehet, ez a helyzet billenti idővel helyre, és rájön, hogy elpazarolja az életét.

Az is lehet, hogy belül ő is szeretne babát, de még nem megfelelők a körülmények (nincs párja, nem olyan a párja, nincs hol lakni stb.). És emiatt rossz érzés neki, ha várandós nő van a közelében.

De igazából ez mindegy. Ha nem akar veled lenni, akkor nem akar, és itt van a történet vége.

Nekem a legkisebb húgommal romlott meg a viszonyom, mióta terhes vagyok. Egyébként addig vele volt a legjobb a kapcsolat, nagyon jóban voltunk előtte.

Viszont neki már pár éve az a véleménye, hogy a terhesség undorító, de nem a részletekre gondol, amik közt tényleg vannak undibb részek, hanem arra, ahogy egy terhes nő kinéz. Ha valamelyik rokonunk vagy ismerősünk terhes lett, ő mindig úgy reagálta le, hogy gusztustalan meg hogy ránézni se bír, mert hányni fog. Sokszor rá is játszott erre, de tényleg ez a véleménye.

Szóval nagyon nem egyszerű eset a húgom, de nem gondoltam volna, hogy velem is ilyen lesz. A középső tesónknak is van gyereke, vele sosem volt elutasító annyira, mint velem most.

Mikor férjhez mentem, már akkor mondta, hogy ugye te nem akarsz majd gyereket, de amikor mondtam, hogy dehogynem, akkor mindig mondta, hogy hát majd az enyémet valahogy megpróbálja elviselni.

Viszont mikor megtudtam, hogy terhes vagyok, azt mondta, hogy ez nagyon durva, meg ha majd látszik is már rajtam, ő nem akar velem találkozni, és ezt be is tartja. Néha szokott kérdezni, hogy hogy vagyok, vagy ilyesmi, és én tényleg nem tolom az arcába a részleteket, de nagyon nem esik jól, mikor napokig nem ír, vagy nem veszi fel a telefont, mert éppen bekattant nála, hogy milyen undorítónak találna, ha látna.

Anya szerint amúgy nagyon bizonytalan, meg hogy nem annyi idős fejben meg lélekben, mint a kora (26 éves), azért ilyen, és hiába igyekszem megérteni, nagyon nem jó érzés.

Sajnos egyesek igen. A legjobb barátom - egy srác - még nagyon más életszakaszban van, mint én. Az első szakját nem fejezte be, most újból egyetemre jár, hétköznap bulizik, hétvégén szintén. Közben én már férjhez mentem, azzal nem is volt gond, sokat összejártunk, a férjemmel jó a kapcsolata. Viszont mióta terhes vagyok, csak egyszer találkoztunk. Örül nekünk, de látszik hogy nem tud mit kezdeni velünk, mert már nincs hajnalig tartó ivászat meg bulizás. Van egy barátnőm is, aki pár évvel idősebb nálam, ő ki is mondta, hogy neki nehéz így látnia, mert 5 évvel fiatalabb vagyok és ő még "sehol sem tart". Pedig ez butaság, nekem a családi életem, neki viszont a karrierje tart előrébb. Tanárként engem nem fognak soha előléptetni, ő meg már középvezetői posztban van.

A legjobb barátnőm most gyesen van a 4 hónapos lányával, de másik városban él, szóval vele hiába van közös téma csak akkor tudunk találkozni, ha kocsiba ülök és elmegyek hozzá. Vele azért legalább telefonon beszélünk naponta.

Elhiszem, hogy rosszul esik. Nekem is. Sajnos a kismamák között nem találom a helyem, hiába járok jógázni, nagyon mások, mint én. Ráadásul amit mondasz, a régi barátságok megszűnése olyan, mint egy szakítás. Nehéz pótolni őket, vagy inkább lehetetlen. A srác barátommal 10, a csajszival 8 év szőrös barátságról beszélünk.

26 hetes kismama vagyok, el nem tudom képzelni, mennyire lesz majd brutális az elszigetelődés, ha itt lesz a kisfiam.

9, a változás normális dolog, az élet velejárója. Egy igazi barátnak szerintem meg kellene ezt értenie. Hogy fog esni neked, ha mondjuk te is ebben a napban leszel, és a másik meg majd le se tojja a fejed, mert ő ezen már régen túl van és már más dolgok érdeklik?

Engem most is érdekel minden más a gyerekvállaláson kívül, sőt, örülök, ha más téma is van, foglalkozok én ezzel eleget magamban. Ettől függetlenül ha nincs közös program, sokszor elvesznek a barátságok sajnos.