A sok megvonás másnál is okozott depressziót?
GDM-em van sajnos, kikészít a sok számolás és megvonás. Terhességet leszámítva a nagylányom mellett néha chips-szel, sütivel, gyors kajával "jutalmaztam magam", ezek lelkileg mindig feltöltöttek. Ha nem lenne GDM-em sem ennék mondjuk ilyeneket a baba érdekében csak sütit, pizzát.
A méhlepényem nincs a legjobb helyen, így a szex is elmarad, bár a libidóm úgyis 0 mióta teherbeestem.
Kikapcsolódni készültem, de mindig elmaradt valami miatt. Pl lemondta a kültéri, táncos étterem a foglalást, majd beteg lett a kislányom, aztán esküvőre mentünk, de nem táncolhattam nagyon, nem ehettem. A nyaralásokon is csak depressziós lettem a svédasztal mellett + fürdeni sem igazán fürödhettem, mert görcsöltem a hidegvíztől.
Utálom magam, hogy nekem soha semmi nem jó és semmi nem tölt fel sajnos. A gyerekemmel szeretnék több időt tölteni, de azt sem tudok, mert a k**rva konyhában megy el a napom jó része a méringcséléssel, meg a ház rendbetételével, mivel mindig le kell feküdnöm közben olyan lassan haladok, hogy csak halmozódik minden.
Ez még átfordulhat pozitív hangulatba a terhesség alatt? Most a második trimeszterben vagyok.
Nagyon várom a kistesót, érte megéri, félre ne értsetek és persze tudom, hogy nehéz lesz, de ahogy nőnek remélhetőleg úgy lesz egyre könnyebb. Már a nagylánnyal is ég is föld a változás fél év alatt is.
válasza:10-es: Nyilván eltörpül a cukorbetegségem és egyéb dolgaim sokak elég súlyos vesztesége, problémája mellett és biztosan vissza fogom még sírni az életben ezt az időszakot. Ezt leszámítva nem stresszmentes az életem, a lányom egészségügyi állapota miatt vannak időszakok amikor sokat idegeskedem. (Rosszak a hormonértekei, 4 szakember sem tudta megmondani miért, lehet az agyánál van eltérés, de mind a 4 orvos besöpri a szőnyeg alá, mert még nem találkozott ilyennel... lehet kockázatosabb lenne tapasztalat nélkül tovább kezelni, mint kontrollálni). Nekem az evés maga a kikapcsolódás, amire pont sokszor a nehezebb időszakokban van szükségem. Tudom sokaknak ez felfoghatatlan, de mások vagyunk.
11: A reggelit egyedül nem mérem, mert mindigy egy fél kifli az. A gyümölcsöt lemérem, a joghurtot is, ha főzök pl főzeléket lemérem az összes hozzávalót, majd átöntöm egy másik edénybe ha kész és újra lemérem, hogy hány gramm vagy kiszámolom egy merőkanálban mennyi ch van. Emiatt sokszor tele van a konyha, így napi 2x legalább ki-be pakolom a mosogatógépet. Ha mamán csinált levest nekünk egyesével kiszedtem belőle a krumplikat, lemértem, majd visszatettem a tányéromba. Ha nagyon ritkán pl cukormentes sütit eszem, azt is mérem és addig vagdosok le belőle amíg nem lesz annyi gramm, ami a ch-nak megfelelő. Emellett terhesen igyekszem nagyon figyelni, hogy ne egyek rohadt vagy régen felbontott dolgot. A tojásokat, ha feltörés után folyik a sárgájuk nem eszem meg és a gyerekemnek sem adom. Ha áfonyát vagy málnát eszek képes vagyok minden szemet átnézni egyesével nem-e rohadt. A felbontott tejtermékekre ráírogatom mikor bontottam fel. A brokkoli rózsákat is egyesével átnézem nem-e rohadtak, a karfiollal ugyanez a helyzet. Borzasztóan időigényes mindenre figyelni. Alapjáraton gyerekvállalás előtt még a lejárati dátumokat sem nagyon néztem meg, mindent addig ettem és ittam amíg nem rohadt meg vagy el nem fogyott, csak a gyerekeimre próbálom jobban figyelni. Biztosan túlzásba viszem. A kezem rengetegszer mosom naponta. A cukormérésektől mikrosérülések vannak az ujjamon, ezért főzéshez, tojássütéshez is mindig felveszek stb.
válasza:3-as vagyok
Sajnos vannak nehézségei ennek a diétának, senkinek sem könnyű. Aki azt mondja, hogy vígan, probléma nélkük át tudott térni a számolós étkezésre, az nem mond igazat.
Megértem, hogy van egyfajta érzelmi kötődésed az ételekhez, valamilyen szinten ez bennem is megvan és rengeteg minden hiányzik. Abban kell reménykednünk, hogy várandósság után valamennyire vissza lehet térni a normál étkezéshez.
Én is IR-es vagyok, így nem térhetek vissza, nehogy cukorbeteség alakuljon ki később. Sokszor megerőltető, hogy miattam nem tudunk akárhova menni, de szerencsére a férjem teljesen igazodott hozzám, az ételeket is ugyanúgy eszi, mint én. De megértem az érzéseidet, ezek teljesen valós érzések, de sajnos muszáj tartanunk magunkat az előíráshoz.
A reggelivel kapcsolatban: nekem a dietetikus kimondottan felhívta a figyelmemet, hogy az az egyik legfontosabb étkezés a napban, ha nem indítjuk jól, elcsúszik minden. Nagyon figyelj, hogy 30 gr lassú (!!) szénhidrátot fogyassz, ne legyen benne gyors. A dietetikai tanácsadás előtt én is sokszor homályban jártam, de adnak mintaédrendet és lassan hozzá lehet szokni mindenhez. Talán egy szakember segítségedre lehetne!
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!