Miért van az, hogy szingli, fiatal lányként azon sírok, hogy nincs babám?

Én is meghaltam a vágytól 19 évesen, és azt gondoltam ez normális, szuper csaladom van, imádom a gyerekeket.

Aztán rájöttem, hogy a családom nemhogy nem szuper, egyenesen toxikus és azért voltam rákattanva, mert szeretetehes voltam és fontos akartam lenni valakinek.

30 évesen sincs még gyerekem, cserébe leküzdöttem ezeket és jól érzem magam a férjemmel.

Ez az én sztorim, csak érdekességképpen írtam le, szerintem lehet sima ösztön, vagy kapcsolatra vágyódásnak a jele is.

Nekem 17 évesen kapcsolt ez be, hogy gyereket szeretnék. Évekig próbáltam elfojtani magamban, kerestem az okát, próbáltam más célokat keresni, munkára, egyetemre fókuszálni. Ami olyan jól sikerült, hogy 22 éves koromra végeztem a BSc diplomámmal, volt 4 év szakmai tapasztalatom, imádtam a munkám és teljesen szabad kezem volt mindenben, amit csináltam, jó fizetésem volt, boldog párkapcsolatom (18 éves korunk óta együtt éltünk a gimnáziumi barátommal), aki addigra a férjem is lett, vettünk egy házat, lett egy macskám babapótléknak, aki amúgy egy kis tündér és nagyon imádom, vannak hobbijaim is, de egyszerűen soha nem sikerült türelmelmesebbnek lennem a gyerekvállalással kapcsolatban. Volt, hogy napokra, hetekre el tudtam fojtani, de sosem múlt el. Most 23 éves vagyok, bármelyik pillanatban megszülethet a kislányom, és úgy érzem, hogy tökéletes az életem és imádok minden reggel felkelni. Szerintem kérdező csak vannak ilyen ember típusok. Rám is azt fogják mondani egy anonim oldalon, hogy baj van velem. A családom és barátaim is először furcsállották, hogy hova sietek ennyire. Lehet, hogy van valami lelki oka, hogy ilyen lettem, lehet, hogy csak személyiség kérdés, de nagyon nagyon boldog vagyok, és szerintem ez a legfontosabb.

Ha neked most nincs párod vagy ténylegesen nem szeretnél gyereket, csak vágysz rá, akkor az én utam nyilván nem megoldás, de hátha segít a tudat, hogy nem feltétlen van baj veled. Csak érett vagy a család alapításra és vágysz is rá. Biztosan nagyon jó anyuka leszel, ha egyszer lesz gyereked. :)

Ennyi megkeseredett embert, anyám. Miért ne akarhatna valaki fiatalon gyereket? Ettől miért lenne agyilag zokni? Nektek kéne inkább szakembert felkeresnetek.

Teljesen normális, hogy egy felnőtt, reproduktív korban lévő nő vágyik anyává válni, ez a természet rendje. Nem csak a társadalmi nyomás létezik. Ami nem mellesleg legújabban inkább arra terelődött, hogy gyereket szülni ördögtől való. És persze ezt leginkább a nyugati társadalmak fehér polgárai érzik magukénak.

Szerintem minden egészséges nő valamilyen szinten vágyik rá. Ez egy nagyon durván alapvető ösztön, amit vannak akik társadalmi nyomásra el tudnak jó mélyre nyomni, vannak akik kevésbé.

A kérdező kevésbé. Na és? Attól még lehet okos, egészséges ember.

Én is már 22 évesen is olvastam a bezzeg anyát meg néztem kisgyerekekről videókat. Magzati fejlődését nem tudtam nézni, az valahogy olyan érzelmeket váltott ki belőlem hogy nem akartam nézni.

Ettől még nem szültem 22 évesen, csak 26 évesen kezdtünk el próbálkozni, amikor meg volt minden alap hozzá.