2. Gyermek mellett pro ellene kontra ?

- Anyagilag megterhelőbb

- A kicsi állandóan nyúzza a nagyot

- A nagy is állandóan hisztis mert nem hagyja békén a kicsi

- Állandóan üvöltenek, verekednek, pedig az egyik lány

- Logisztikailag is sokkal nehezebb, hozni-vinni őket akár oviba, iskolába, orvoshoz

- A vásárlás soha többé nem lesz örömteli, ha mindkettőt viszed

- Nagyon "boldog" a munkahely ha felváltva betegek mert fertőzik egymást ide-oda

- Ha mindkettővel csinálsz programokat külön-külön akkor kb felejtsd el a férjedet, mert rá már nem lesz idő

- Valamelyik mindig felkel éjjel

- Mama egyszerre nem vállal be kettőt, így oldd meg a nyári szünetet

- közös családi nyaralás pihenés helyett fárasztóbb lesz, mintha dolgoztál volna

..hát még sorolhatnám. Nagyon sok hátránya van, egyelőre sokkal több, mint előnye, és lehet hogy ez így is marad..

Három és fél év a korkülönbség. IMÁDJÁK EGYMÁST! Olyan jó nézni, hogy nemcsak külön-külön milyen aranyosak, de egymást is szeretik, szépen eljátszogatnak.

Nálunk véletlenül alakult így, ez hosszadalmas történet lenne, de azt mondom: a legnagyobb ajándék, amit adhatsz a gyerekednek, az egy kistestvér. És persze viszont is.

Az ellen szóló érvek olyan súlytalanok, hogy említeni se érdemes őket. A lényeges érv az, hogy ők ketten egymásnak nagyon sokat adnak egész gyerekkorukban!

Másik perspektíva:

Van tesóm, én vagyok a fiatalabb. Anyum soha nem kezelt minket egyenrangúként, mindig a bátyám volt a hű meg há, én meg az 'akaratos' meg ha bátyám kapott valami nagyobbat ballagásra vagy 18. szülinapra, én sose kaptam ugyanolyab kaliberű dolgot mire oda jutottam. A tesóm beszélhetett alja módon anyummal, mégis ő volt az isten, az elsőszülött, én bármit csináltam, nem volt elég jó. Kb most, 33 év után kezd ez változni.

Nekem ez akkora trauma, hogy megfogadtam, csak akkor vállalok második gyereket, ha totál ugyanazt meg tudom neki adni érzelmileg, türelemben, anyagilag mint az elsőnek. Nem érzem így, ezért nem lesz második, nem hiányzik hogy örökítsem a saját traumám.