Miért nézik meg a 20 éves kismamákat?

szia!

nem hiszed el de örültem ennek a kérdésnek mert én is pont igy vagyok.

20leszek ha megszületik a picim,most 15 hetes vagyok.

Jövöhét szombaton lesz az esküvönk.Sokan azt gondolják h azért lesz a lagzi is mert becsúszott a baba.NEM.Terveztük az esküvöt is ,a babát is csak nem gondoltuk h a 2. hónapban összejön a picuri.Párom 27,már 3.éve vagyunk együtt.együtt lakunk,megvan mindenünk,Miért várnánk azért 5-6 évet,hogy mások ne mondjanak véleményt?!Sokan néznek rám h 20 évesen kibuliztam magamat.Ez igy van,volt 2 komolyabb kapcsolatom,jártam sokat normálisan szórakozni,de ennyi elég volt.Megtaláltam azt akivel leakarom élni az életem és most abban látom a szórakozást h összegyül a család ,vacsizunk,beszélgetünk.Nekem ez igy jó.

Valahogy nem látom annak értelmét(és akinek most nem inge nem veszi magára)hogy 28 évesen még tanulnak ,de közben már 6-7 éve együtt van valakivel,húzzák halasszák és 35 évesen talán szül egy gyermeket.Szerintem ez se egészséges.Régen 18 évesen már férjes,gyermekes asszonyok voltak,ma meg már...na mindegy,nem húzom.

Az a lényeg ne aggaszd magam ,csak a leendö családotokra gondolj,más meg azt csinál amit akar :)

1. Nono, ne vedd fel ugyanazt a stílust! :)

2. Egy 19 éves ismerősöm hasonló érzésekről számolt be, ezen nagyon is csodálkoztam. Úgy tűnik, az én környezetemben csupa olyan ember él, aki egyszerűen csak örül a babáknak. Sőt, néha magam is megdöbbentem, hogy pl. egy néni megállít az utcán és azt mondja, áldjon meg minket a jóisten, legyünk nagyon boldogok (nagy pocakkal épp a közért előtt futottunk össze, előtte sosem láttam). Még a vérvételen is úgy bántak velem, mint egy "csodával" (ne értsd félre! :) itt az új életre gondolok). Persze, én is tapasztaltam a bkv-n az ablakon kinézős trükköt, de nem ez maradt meg bennem. Azt tudom csak tanácsolni, amit a vérvételen az egyik nővér (?) mondott, akihez kétszer is kerültem: "ne törődjek semmivel, csak a baba számít, ami jó és pozitív áramlik felém, annak örüljek. Mosolyogjak, örüljek aktívan a babának, mert ezt érzi és úgy jól érzi magát ő is." Ami pedig a rosszallókat illeti, fel se vedd, nem számít, mit gondolnak. A Ti családotok így a legjobb, ahogy van. Adjatok egymásnak annyi szeretetet, amennyit csak bírtok, és legyetek boldogon büszkék a gyereketekre!

3. Én a "másik" tábort erősítem, 38 évesen szültem (1. baba), nem egzisztenciális okokból. Kellett idő, hogy a 2 tökéletes szülő megtalálja egymást, hogy életre hívjuk a tökéletes babánkat :) Boldogok vagyunk. És CSAK ez a lényeg!