Sokan mondják, hogy terhesség alatt iszonyat érzékenyek, hangulatváltozóak.. ez kb mikor következik be? Vagy nem törvényszerű?
Olyanokat olvasok, meg mesélnek ismerőseim, hogy valaki amiatt sírt, mert a férje a szendvicsébe rakott paradicsomot, vagy megette az utolsó falatot , és neki már nem jutott..
Vagy valakinek a fèrje màr majdnem elköltözött a terhesség időszaka alatt, mert elviselhetetlen volt a kismama.
Ez másnál is volt így?
Én még az elején voltam kicsit zaklatott, de sztem akkor sok volt rajtam a stressz (munkahely, ház újítás, baba..)
Én már felkészítettem az elején a férjemet, hogy lehet sárkány leszek és elviselhetetlen, de azt vettem észre, hogy sokkal nyugodtabb vagyok, mint azelőtt.
Menzesz előtt teljesen idegroncs voltam, most pedig egy egyenlő vagyok egy szobanövénnyel az esetek nagy százalékában. (2.trimeszter eleje)
Vagy ezután jön a java? Vagy a végén inkább? Meséljetek 😬
#6
#12
Gondolom a terhesség/anyaság közelében sem jártok és fogalmatok
sincs a dologrol!
Azt javaslom inkább lapozzatok tovább egy másik kérdésre mielött nevetségessé váltok!
"Ez csak hiszti és nem minden nő hisztis."
Igen, az a baj, hogy aki nem figyelt elég ügyesen biológia órán és még el is hiszi a filmekben látható kivirult arcú, mosolygós várandós (ugyebár szigorúan nem terhes) női ideált, annak hiszti. Mint írtam, problémamentes terhességem volt, de az nem jelenti azt, hogy mindig vigyorogni volt kedvem. Akkorára dagadt a lábam, hogy egy félretaposott sportcipőben kellett lennem januárban vékony harisnyában, abba legalább belefértem, de azért véresre tört benne a sarkam. Az utolsó 6-8 hétben egy örökölt, marha kényelmetlen téli kabátot kellett hordanom, amiben marhára viszkettem, de sajnáltam volna erre a pár hétre kismamának való kabátot venni, így inkább kibírtam. Említettem párom nagypapáját, aki felháborodott azon, hogy nem bámulhatja gúvadt szemekkel a mellemet, miközben szoptatok, ugyanez a vén sz@ros egész várandóságom alatt nyomogatta a hasam (nem kérdezte, meglátott és elkezdte nyomogatni), majd a vége fele már a mellbimbóm állásáról érdeklődött. Azért, ha kicsit is belegondolsz, ezek nem olyan dolgok, amiket másokkal meg akarsz osztani.
Mióta írtam, azóta fény derült egy szövődményre (remélem sok tornával elmúlik), fizikai igénybe vételre (sportra) inkontinenciám van, nem néhány cseppről van szó, konkrétan bepisilek. Igen, ez edzés közben derült ki, szerencse, hogy nem csoportos órán voltam, csak személyi edzésen. Szerinted mennyire volt kellemetlen egy 1-től 10-ig terjedő skálán? Szeretek is sportolni, jót is tesz, akarok is jól kinézni, na ilyenkor mi van, ha 12 héttel szülés után az ember behúgyozik? Engedtessék már meg nem mindig csak mosolyogni, meg úgy tenni, mintha rózsaszín habcsók lenne minden, mert nem az! Persze tudom, ez is csak hiszti. Ha meg nem megyek vissza sportolni, meggörnyed a hátam, löttyedt lesz a testem, akkor meg ne csodálkozzak, ha a férjem elhagy. Sakk matt helyzet.
10-es válaszoló voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!