Hogy lehet elviselni mások örökös okoskodását ès kéretlen tanácsadását a terhessèg alatt?

Vaaaaaagy nem kell hisztis p-nek lenni 🤷🏼‍♀️ Komolyan a terhes nőknek csak két bajuk van. Ha foglalkoznak velük meg ha nem. Hozzáteszem, van gyerekem, voltam terhes, meghallgattam ezeket en is. Bal fülön be, jobbon ki. Lehet azt hiszed, mindent jobban tudsz de amúgy nem. Akár még jó tanácsot is kaphatsz.

Együttérzek veled egyszerre vagyunk terhesek a sogórnőmmel csak Ő már előrébb jár mint én. Én inkább kerülöm a társaságát de ha muszály találkoznunk ,akkor inkább ráhagyok. Ő is mindenben okosabb,mindent jobban tud. Például mondtam neki,hogy már érzem a picit 18 hetesen erre Ő az nem létezik mert Ő csak 20 hetesen érezte hogy biztos csak bélmozgást érzek. Fel tud idegesiteni nagyon de inkább nem foglalkozom vele.

Szerintem ezèrt összeveszni nem kell, fôleg nem rokonnal. Ha meglesz a baba ès làtja, hogy nem fogadod èpp meg a tanàcsàt valamiben vagy màskèpp csinàlod az èpp elèg. Èn ilyenkor mindig hümmögtem meg mosolyogtam aztàn ugy csinàltam ahogy èn jónak làttam. Vagy olyan is volt akinek azt mondtam, hogy te úgy csinàlod ahogy akarod, de èn is.

Szokj hozzá. :) Abban igaza van az 1-es válaszolónak, hogy érdemes odafigyelni a tanácsokra akkor is, ha most hülyeségnek tűnnek. Később még jól jöhetnek a nőtársak tapasztalatai. És örülj neki, hogy neked már nem kell értened a gyerekedhez, mert rajtad kívül mindenki ért hozzá. :D Ne vedd olyan komolyan. Mosolyogva, kedvesen hallgasd meg a tanácsokat, aztán szelektálj.

Mert azt hiszik a tanàccsal segíthetnek is akàr.

Az emberek 99%-ban csak beszélgetni akarnak. Miért kell mindent személyed elleni támadásnak venni? En is tudom, hogy a barátnőm az elevitet szedte, ajánlotta, hogy neki bejött. En meg mondtam, hogy nekem a gravidát mondtak, ha beválik nem váltom le. De ugyanezek a beszélgetések a pelenkától a popsikremig lezajlottak mindenfele dráma nélkül. Valaki kedves rokonának meg üzenem, hogy én már 13 hetesen éreztem a gyereket, de ez se olyan nagy dráma csak gondolom őt zavarja, hogy később érezte.

Én elég béketűrő ember vagyok, de amit az utóbbi időben kapok, az engem is próbára tesz. A jó tanáccsal nincsen baj, de amit én kapok az se nem jó, se nem tanács, hanem számonkérés. Olyan kérdéseket tesznek fel, amire ráadásul nem tudok, nem lehet válaszolni, mivel a Covid helyzet miatt sajnos nem úgy alakul az elképzelésem a szülésről, mint ahogy én a kanapén megálmodtam. Nem elegendő, ha annyit mondok, hogy a covid miatt nem tudni, részletesen be kell számolnom, hogy de honnan gondolom, kivel beszéltem erről és egyáltalán akkor mi a terv? Tudja a tököm basszus. Én lennék a legboldogabb, ha tudnám mi lesz, de sajnos nem tudom. És nem segít az örökös számonkérés meg stresszeltetés, meg visítozás, hogy akkor biztos kénytelen leszek így meg úgy. Unom. És de, az az igazság, előfordul, hogy a sok egzecíroztatás között elvész sajnos a jó tanács. Nem vagyok hisztis p*csa, de mikor egy amúgy is bizonytalan időszakban (covid), egy teljesen idegen szituban (várandósság) még direkt ijesztgetik is az embert “nagyon nagy a hasad, na majd megcsászároznak”, “mi van akkor, ha épp az évszázad havazása lesz és nem értek fel a kórházba”, miért kell megint vizelet vizsgálat, mi baj van ott lett (és akkor várják a részletes beszámolót a húgycsövem és a vaginám állapotáról)”, “miért nem etted meg mindkét rántotthúst, neked most kell a fehérje”, “miért ilyen a szőnyeg, ezen nem lehet kúszni”, “miért nincs meg még a babakocsi (3 hónap múlva szülök, egyébként meg van rendelve)”, “beszéltél-e már X-szel, Y-nal, Z-vel, mert ők is szültek már ( egyikükkel sincs semmilyen kapcsolatom, azt leszámítva, hogy láttam már őket)”. Lehetne folytatni. Ezekben nincs jó tanács, ez direkt cseszegetés. Megértem, ha a másiknak is a töke tele szalad, és lehet, hogy még az jár jobban, aki kiadja magából, én az az elfojtó típus vagyok, lett is következménye (mindegy mi). Én némi sporttal (amennyit lehet), meg most épp xbox-szal próbálom levezetni, mást nem tudok tenni, ha nagyon magánügybe ütik az orrukat, akkor mondom, hogy a nemi szervem állapota nem publikus, a többinél meg próbálok nagy levegőt venni és vmi olyan reakciót produkálni, amivel ők is megelégszenek, de én nekem sem kell magyarázkodnom órákig.

Jobb ha hozzászoksz. Miután megszületik a baba akkor meg nevelési tanácsokkal fognak ellátni illetve jön a kritizálás, hogy mit kéne jobban csinálnod.