Őszintén, anyukák: szoktatok okoskodni vagy kéretlen tanácsokat osztani a kismama ismerősöknek? Ha igen, miért?

Ha kérdeznek elmondom mit gondolok. Ha valaki panaszkodik, próbálok segíteni egy két ötlettel.

De amúgy nem érdekel ki, mit, hogyan csinál.

Nincsenek kismama ismerőseim, úgyhogy nem.

De amúgy sem vagyok az a fajta aki kérdezés nélkül beszél

Én csak elmondtam nekem milyen volt az első pár hét a barátnőmnek, és ha nagyon maga alatt van, akkor hívjon azonnal, beszélje ki.

Illetve nem okoskodasképp, de vettem neki ajándékba egy baby tait, mert nekem életmentő volt, de rajta múlik akarja-e használni. Ezek burkolt tanácsok, pl a baby tai ajándékba egyben azt is jelenti, hogy "nesze hordozz, és ne a kengurut hasznád amit unokatesód adott, mert az rossz a baba csípőjének".

Persze ezt nem mondtam ki, de akkor is kéretlen beleugatás volt részemről.

Vagy terelgetés.

Legalább elismerem.

En biztos vagyok benne, hogy mondtam már olyat, amit valaki annak vett, de en nem annak szántam, csak viccnek vagy jó tanácsnak.

Pl ha valaki azt mondja, előre aludj mert többet nem fogsz az csak vicc. Egy csomó baba atalussza az éjszakát. Pl.

6-os vagyok.

Meg egy csomó mindenen megsértődik mindenki 🙃 szintén barátnőm kérdezett a szülésről, és elmondtam mindent, meg mondtam, hogy elég csak 5 perces fajásokkal bemenni.

Ezen láthatóan megsértődött és mondta, hogy majd az orvosa megmondja, de ő tuti bemegy amint az első fájás jön.

Azóta már az van tervben, hogy 5 percesekkel megy be 😏

Nekem a sógornőm még mindig osztja az észt minden gyerekkel kapcsolatos témában.

Az ő gyereke 5.5, az enyém még csak 2 éves. Ezért azt hiszi, hogy ő már elvégezte gyereknevelésből az egyetemet, én meg még csak az általános iskolánál tartok.

Meghallgatom, aztán lesz@rom.