Mióta megtudtam a baba nemét, nem várom őt annyira? Mit tegyek?
Borzasztó lelkiismeretfurdalásom van. Mindig kislányt szerettünk volna a férjemmel, el se tudtam kèpzelni, hogy fiúnk legyen, egyáltalán nem vágytam soha fiúgyerekre, mások is folyton azt mondtak, nekünk tuti kislányunk lesz, olyan lányos-szülő típusok leszünk.
Nyilván a józan eszünkkel tudtuk, hogy fiúgyerekünk is lehet.
Mikor megtudtuk, hogy úton a baba, nagyon örültünk neki, bár azt mondogattuk, benne van a pakliban, hogy fiú és akkor is biztos szeretni fogjuk. Izgatottan vártam a vizsgalatokat, elképzeltem a szülést, már néztem babakocsit, sokat gondoltam rá, nagyon vártam.
Úgy mentem a 12 hetesre, hogy na, tuti fiú lesz, mert lányt akarunk, de nem baj, mert fel vagyunk rá készülve, csak egészséges legyen - aztán mikor közölték, hogy tényleg kisfiú, egy kicsit letörtem. A férjem meg főleg, nagyon-nagyon kislány volt az álma.
És nem tudom, valahogy azóta elszállt belőlem a lelkesedés :/ Már nem várom olyan izgatottan a babát, nem álmodozok róla, mert nem szeretnék fiút, valahogy nem érzem magam fiús anyának és csalódott vagyok, hogy nekem talán soha nem is lesz már kislányom, ki fog maradni az életemből, nem tapasztalhatom meg azt, amire ennyire vàgyok...főleg azért nehéz ez, mert körülöttünk most mindenkinek kislánya született/fog születni a családi ès baráti körben.
Kicsit kétségbe vagyok esve a gondolataim miatt. Tudom, hogy a baba nem tehet róla, hogy fiú, én mégis közömbösebb lettem és félek, hogy ha megszületik, nem fogom igazán szereti. Nem akarok így érezni, nem ezt érdemli a kicsi, nagyon rossz embernek érzem most magam.
válasza: válasza:Egyrészt azért azt mindketten tudtátok, hogy 50-50% van arra hogy lány vagy fiú lesz.Másrészt a 12.heti uh alapján ha nemet mond az orvos hozzá teszi, hogy nem 100%. Én a 15.héttől úgy tudtam hogy fiam lesz, a 25.héten meg kiderült, hogy lányom.:) Mindkét esetbe csuklottam egyet.Először azért mert azt éreztem lány, később meg azért mert átállt az agyam a fiúra, aztán meg kiderült lány.
Mi amúgy nem voltunk egyik nem párján sem, az egészséget beszéltük, hogy meglegyen.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Ez előfordul. Majdnem mindenkinek van egy konkrét vágya. Vagy bejön, vagy nem. De valakinek még az is nehéz, hogy olyan valakit szeressen akit még sosem látott. Ez is normális.Emiatt igazán ne izgulj, legkésőbb a születése pillanatában ez örökre megváltozik.
Mi is kislányt szerettünk volna, a 17. héten derült ki, hogy kisfiú. Kellett pár nap amig átállt az agyam, de utána is éreztem valamiféle hiányt amiatt, hogy nem lány. Aztán mikor megszületett és megláttam utána soha eszembe sem jutottak azok a gondolatok. Soha nem éreztem hogy bár lány lenne. Imádom és oda nem adnám egyetlen lányért sem. Szóval nyugi, helyére fognak kerülni ezek a dolgok.
válasza:Mikor kérdezik tőlem, hogy hány gyerekem van mindig azt mondom három lányt akartam, de lett egy fiú is középen 🤔😃
Mikor mondták először, hogy fiú elmentem másik orvoshoz is hogy megerősítse.. 🥺 Nem tudtam elképzelni, hogy fiam is lehet!
De én nem éreztem így mint te attól féltem inkább hogy nem-e máshogyan kell gondozni, ellátni.
Születése óta szerelem, imádom, semmi pénzért nem adnám! Már 13 éves.
Én a helyedben nyitnék felé, mert így csak a saját dolgod nehezíted meg!
Lehet még lányod is aztán főhet a fejed 😃 Gratulálok a babához, jó egészséget!
Várjátok őt szeretettel 😊
válasza:Szerintem rendeződik benned.
Én 12 hetesen azt kaptam, hogy valószínű fiú. Családban is mindenki fiút mantrázott. Tegnap tudtam meg, hogy kislány lesz 98%-ra.
Ledöbbentem. Imádom a kislányomat már most, de eddig végig fiúra gondoltam és nehéz most átállni. Ennek ellenére alig várom, hogy vehessem a kis rózsaszín szoknyákat. De hát furcsa még :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!