29 hetes kismama vagyok, de sokszor azt kivánom bárcsak vége lenne már a terhességnek. Nem kell fére érteni, IMADOM a picit és alig várom, hogy megszulessen, de a terhességet nem igy képzeltem el. Van ezzel igy más is?

no ezt én is írhattam volna. :-)

mellesleg imádom azokat a válaszokat hogy: jaj, visszasírod még azt az időt mikor a pocakban volt..no igen, de ezzel jár a gyereknevelés, hogy előbb utóbb megszületik. kint már több törődést igényel! de viszont senki nem tud felkészíteni azokra amik a terhesség alatt várnak az emberre.midnenkin új tünet jelenik meg szinte

ugyanis én pl. 14 hetes kortól zsibbadok, fáj a kezem, fájdalomcsillapítókat kell szednem, korlátozottan tudok dolgozni, mégis még dolgozom. a bokám iszonyat dagad, a vérnyomásom hol lent hol fent. a dokik mindig hülyére vesznek. éjszaka nem tudok aludni. lényegében 10hetes kortól rendszeresen orvoshoz kell járnom, most 30hetesen összesen 7 vérvételen vagyok túl.becsípődik olykor a forgóm, dagad most már az arcom is, pedig a java mégcsak most jön.

én is imádom a picit, belehalnék ha valami történne vele, de vannak dolgok amikről bizony nem írtak a nagy könyvek. úgyhogy megértelek, néha én is túl lennék és vállalom azt hogy idekint sír majd a kicsink, hisz ez a dolga!neünk ő egy nagy kincs és én akkor lennék csak nyugodt ha láthatnám őt bizonyosan!

jó babavárást! :)

30 hetes

1 kisfiú, Ábel 14 hónapos :-)

mert van jelentősége? mondjuk nálam igen, mert sok mindenben a család többi tagjára (férj, szülő) vagyok szorulva mert sok mindent nem tudok megtenni amit a gyermekem igényel a kezem és a lábam miatt.

s mielőtt még az is baj lenne hogy dolgozom, hogy ilyen pici gyerekkel nem otthon ülök, hát nem nagyon tehetem meg. saját vállalkozásunkban dolgozom, a naggyal is végig dolgoztam, két héttel szülés előtt álltam le.

aztán Ábelka 14 hónapos volt mikor bölcsibe került. most úgy tervezem a júliust végigdolgozom. remélem sikerül, de egyre kisebb az esély rá!

En nem sirom vissza egyik terhessegemet sem.Orulok hogy tul vagyok rajta es szep egeszsegesek a gyerekeim.

3 gyerekes pocakos.

Szia!

Hát én is megértelek.NEkem van már egy kisfiam aki most lesz 23 hós.És nagyon eleven gyerek.Hálát adok az istennek hogy még legalább egyszer alszik naponta 2-2 és fél órát.Akkor tudok kicsit pihenni.De általában tanulok, vagy takarÍtok.Im,ádom a lurkót, és alig várom a kiscsajt. A fiamnál az utolsó 2-3 hétben borultam nagyon ki akkor már nagyon szültem volna, és minden engedélyezett módszert kipróbáltam a szülés beindÍtására.ű, mert 8 nappal túl vittem, és Így is indÍtották a szülést.

Most ebben amelegben nagyon nehezen bÍrom a napi teendőket, ellátni a fiam, játszani vele, meg ő állandóan mászik rám.Nehéz! E melett nekem is vannak keményedéseim, és néha nekem is besűcsÍpődik a derekam.Volt hogy napokig aklig bÍrtam járni, mert nem akart kiállni belőle a fájadalom. Most 33+1 hetes vagyok, és nem bánnám ha minél elöbb meg lenne a kiscsaj.

A fiamnál ha úgy vesszük én is vissza űsÍrtam a pocakos időszakot, de inkább olyan értelemben, hogy már alig vártam hogy újra terhes legyek.Imádtam minden percét amikor már megszületett és dédelgethettem. Pedig nagyon hasfájós baba volt 3-4 hós koráig, utána meg jött a fogzás, szóval kb. 2 hónapja alussza át az éjszakákat.És most is imádom, pedig néha kitud borÍtani.Elég erős egyéniség,és ha valamit a fejébe vesz akkor annak úgy kell lennie, ha nem engedek valamit akkor van sÍrás, hiszti, csapkodás, rugdosás.Szóval nem egyszerű.

De kitartás csajok már nincs sok hátra!Én pl. próbálok minden napra valami nem túl megterhelő programot csinálni hogy gyorsabban teljen az idő!

Kitartás kedves kérdező, ha meglesz a baba egyszer csak arra fogsz eszmélni hogy már ott fogod a kezed,és milyen régen voltál már pocakos! :)

Én a mai napig elhülök néha hogy már a második babát várom,és hogymekkora már a fiam!

Kellemes nyarat,ésmajd könnyű szülést mindenkinek! Ja és jó egészséget majd minden babának,és mamának!