Van itt olyan kismama, akinek rossz érzése volt a terhesség vége felé? Bejött, vagy csak egyszerű félelem volt?

36 hetes vagyok,de nem félek.Van egy csecsemős nővér barátnőm aki most is írt hogy sajnos majdnem elveszítettek egy babát,de szerencsére meg tudták menteni.Engem nem lehet riogatni ilyenekkel.ha felveszel akár mit is csak be beszéled magadnak és azzal nem lesz jó semmi.Nem szabad félni semmitől,elég akkor ha tényleg valami gond van.Na de miért te félsz valamitől?

Ne haragudj, hogy ezt mondom, mert igazán nem akarlak megbántani, főleg így ismeretlenül, de most ötleteket gyűjtesz, hogy mitől félj? Minden rendben lesz, az aggodalmaid meg (ha vannak) normálisak, és csak AGGODALMAK, nem pedig jóslatok... Minden jót! 30hkm

Én vagyok, aki nem ismerlek. :) Átérzem a helyzeted, 11 hetes volt az első babánk, mikor megállt a szíve. A mostani terhességem sem problémamentes, a 24. héttől fekszem, mert elkezdett szivárogni a magzatvíz, de szerencsére visszatapadt a burok. Félhetnék, hogy mi lesz, ha megint megreped, és aggódhatnék 1000 más dolgon. Nem mondom, hogy nincsenek sötét gondolataim, de ezeket sosem szabad jósló értékűeknek tekinteni. Az időm nagy részében tudom, hogy minden ok lesz, vidámnak és kiegyensúlyozottnak érzem magam. Ha kapsz egy statisztikát, hogy 10 aggódó kismamából 8-nál ne lett semmi, 2-nél meg bejött (mondjuk), attól Te nyugodtabb leszel? Mert szerintem nem... Akinél bejött, az neki sajna 100%, akinél meg nem, annak szerencsére 0%. Tehát nem úgy van ez, hogy az aggodalmak 20%-ban beteljesülnek 80%-ban nem... Viszont írhatnak itt Neked olyan sztorikat, amitől még jobban fogsz aggódni, ezért mondom, hogy "ne gyűjts ötleteket". Minden rendben lesz, ne izgulj! Kívánom, hogy felhőtlen boldogságban teljen a várandósságod hátralévő része, és egészséges, gyönyörű kisbabád szülessen!