Szerintetek mennyi beleszólása van egy férfinek abba, hogy a nő abortuszta megy?

Van beleszólása, hogy felelőtlenül vagy felelősségteljesen védekeznek-e. Normális férfinek ez elég.

Amúgy pedig szerintem semmi. Nincs az a férfi, aki miatt elvetetném a gyermekemet.

Kapcsolattól függ. Én mikor terhes lettem nem voltunk együtt egy éve se a párommal, ő szerette volna, én meg nem, ezért közösen megbeszéltük a dolgokat, és végül a megtartás mellett döntöttünk. Nem mondta, hogy "márpedig akkor is megszülöd vagy elhagylak". Persze tudta, hogy a végső döntés akkor is az enyém, és az lesz amit én akarok.

Szerintem ha egy nő attól lesz terhes akivel amúgy nincsenek tartós párkapcsolatban, akkor pedig megbeszélés tárgyát sem képezi a dolog.

13: Pont azért döntenek sokan az abortusz mellett, mert az apa felelőssége kimerül abban, hogy hajlandó-e kifizetni 25 ezer gyerektartást, vagy kibújik ez alól is.

Semmilyen más kötelezettsége nincs. Minden más az anya felelőssége, amit egyedül vállal.

Kedves 13-as: én írtam, hogy egy nő had döntsön a saját testéről.

Nem, már nem vagyok tini.

30-as anya vagyok.

És miért kellene vállalnia a következményeket, ha van lehetősége megszüntetni a "problémát"? Teljesen legális az abortusz, tehát nem is értem, miért kényszerítenél egy embert bármire is.

A terhesség és a szülés megviseli a testet. Maradandó károsodást is szenvedhet miatta, és akár bele is halhat...

Szóval igenis had döntse el, hogy ezt szeretné-e...

Egy pl 8 hetes magzat nem lesz attól valaki "gyermeke", mert a biológiai érettsége elérte azt a szintet, hogy beindult a keringés, dobog a szív...

Szóval senki felett nem kell pálcát törni, aki nem akar élő inkubátor lenni!

Élő inkubátor.. Fuj,ilyen lekicsinylő kifejezést sem hallottam még.

Aki úgy gondolja,hogy a terhesség legyen az kívánt,vagy sem, de kb.feléli a női testet..hát az inkább maradjon egymaga a nőiségével együtt.

"Aki úgy gondolja,hogy a terhesség legyen az kívánt,vagy sem, de kb.feléli a női testet..hát az inkább maradjon egymaga a nőiségével együtt"

Hát pedig bármit mondasz, igenis feléli, de legalábbis megviseli a testet.

Valaki tud ezzel együtt élni, valakinél ezen indul el a depresszió.

Ezt sem hangoztatják a sok cukormázas babasztori mellett, pedig igenis durva változások történnek a terhesség és szülés alatt. Ezek javarészt "visszaállnak" eredeti állapotra idővel, valamikor nem.

Ettől még vállaltam én is gyereket, és köszi, boldog család vagyunk. Igen, megváltoztam a szülés előtthöz képest, de ezt nem bánom.

Aki nem szeretne gyereket, az lehet, megbánja...

Pofam leszakad, hogy némelyek milyen szinten akarnák a saját beteges felfogásuk az masokra erőszakolni. Halistennek ez soha nem történhet meg, mindenki aszerint eli az életét, a miszerint csak akarja. Mindnekinek a saját méhével kell foglalkoznia és nem máséval!

Az az elképesztően lekicsinylő, hogy sok fanatikus csupán csak egy eszközként, azaz szószerint élő inkubatorkent tekint a nőkre, akik ha már terhesek lettek, tök mindegy hogy milyen körülmények között és hogy egyébként akarnak-e gyereket vagy megvannak a szükséges dolgok hozzá, mindenáron szülesztenék őket.

Az abortusz is felelősségvállalás, nem csak a szülés! Csak ez sok mindenkinek nem jut el a picike kis agyáig! És lehet itt vergődni meg hőbörögni, hogy Jajj nem tudja a kötelezettségeit, csak a jogait, mert egy terhes nőnek az égvilágon semmiféle kötelezettsége nincs arra a nehány hetes fejletlen embriora nézve!! Csakis kizárólag ő dönthet arról, hogy minek van helye avagy nincs a tulajdon méhében. És pont, nincs tobabb, kár ragozni. Majd akkor, amikor nem a nő teste és szervezete által képes egyáltalán létezni az az embrió, na majd akkor lehet előadni a nagy “mentsünk meg minden terhességet” mondókát, viszont egészen addig amíg a nő szükséges ehhez, addig igenis csak ő fog erről dönteni egyedül!