Mit tennétek akkor, ha a józan ész az abortusz mellett érvel, a szív azonban egyértelműen a gyermek megtartása mellett? Hasonló helyzetben volt bárki is?
Sziasztok! 23 éves egyetemista lány vagyok, de most vagyok az egyetem utolsó évében. A barátommal 2 éve vagyunk kapcsolatban, és terhes lettem tőle. Tudom, hogy felelőtlenség volt nem megfelelően védekezni, ezt elismerem... Ugyanakkor ha már így alakult, at kell gondolnom, mit tegyünk. Én borzasztóan ellene vagyok az abortusznak, és szeretném megtartani a gyerkőcöt, azonban még nincs munkám, az egyetem utolsó évében járok, nyáron meglenne a diplomám. A gyermekem apja szintén szeretné a szíve mélyén, de ő is azt mondja, nem jó az időzítés.... Mi van akkor, ha úgy érzem, ha elvetetem, egy életre szóló lelkiismeret furdalasom lesz? Milyen lehetőségeim vannak az abortuszon kívül? Esetleg valaki képben van a Gyes, gyed, cseddel és társaival, egyéb juttatásokkal, amiket diplomáskent kapnék, azonban sajnos eddig munkaviszony nélkül? Szó se róla, mindennél jobban szeretném megtartani, és szeretnék esélyt adni Neki az életre. Már nem is vagyok túlságosan fiatal se 23 évesen szerintem. Esetlegesen terhesség alatt lehet bármilyen munkát végezni addig is, amíg nem kezd el nőni a hasam es akadályozni a munkavegzes során?
Bárki, aki volt hasonló helyzetben, nahyon megköszönném, ha megirna a véleményét. Higyjetek el, ha nincs rá nyomós ok, nagyon nem szeretném eldobni ezt a kis életet.
Előre is nagyon szépen köszönöm mindenkinek a normális választ!
szia!
Én nem vagyok a gyerekek ellen, előre jelzem. 22 éves egyetemista lány vagyok, ha ebbe a helyzetbe kerülnék biztosan elvetetném. Szerintem nagyon nagy butaság megtartani azt a babát ilyen fiatalon. 23 évesen elrontanád az életed egy gyerekkel? Inkább most szórakozd ki magad, mintsem majd 35 évesen jusson eszedbe, hogy 'jaj én nem éltem ki magam inkább szültem egy gyereket mert a lelkiismeretem azt súgta'. Gyerek lesz majd másik. Fiatalságod csak egyszer van :). Ha még van rá alkalmad vetesd el mindenképpen, aztán ha már biztos hátteret tudsz neki adni, és tényleg felkészültél rá akkor vállald be. Néha a józan észre kell hallgatni, nézni azt is, hogy például ez milyen fényt vet a családunkra vagy éppen magunkra.
Ez csak az én véleményem, lehet savazni, vagy egyet érteni, csak tanácsot adtam egy velem egykorú lánynak.
Nem mostani sztori ez, de lehultem amikor olvastam, hogy magadnak irtal kommentet anonimkent utana kerdezo kommentben folytattad... Igazabol azon is agyaltam hany kommentet irhattal magadnak meg ezen kivul :D
De remelem azert minden jol alakult es a gyerkoc is jol jart azzal, hogy megtartottad. Igazabol hasonlo helyzetben vagyok most, mint te voltal ekkor, en most 25 vagyok, de nekem sajnos nem adottak a korulmenyek, hogy megtartsam. Nalam nagy kuzdelem volt az, hogy a jozan eszre hallgassak es ne a szivemre. Barki lenezhet emiatt, de en nem szeretnek a szuleimre tamaszkodni mindenfelekeppen evekig, holott a jovoben biztosan lesz olyan, hogy segitseget kell kernem toluk, de jelen helyzetben csak a segitsegukre tudnek tamaszkodni es amugy sincs a csalad olyan helyzetben, hogy gyermeket vallaljak. Apukaval meg nem elunk egyutt, raadasul egy varosban sem es nem tudnank pikk-pakkra osszekoltozni. Nem szeretnek belole hetvegi apukat csinalni es a gyermekemet sem tennem ki annak, hogy ne legyen vele apa minel tobbet. Fontosnak tartom, hogy a gyermek mellett mindket szulo ott legyen. Persze vannak olyan esetek, amikor a szulok szetmennek, persze, de amig nem igy van addig igenis mindketten legyenek a gyermekkel. Marha nehez dontes volt, en is szeretnek gyermeket egyebkent, de nem ilyen elethelyzetbe. Raadasul tisztaban vagyok azzal is, hogy a jelenlegi mentalis allapotom sem teszi lehetove azt, hogy gyermeket vallaljak, hiszen sokszor nem tudom rendesen kezelni a dolgokat es belehalnek, ha esetleg rajta toltenem ki az esetleges problemaimat. Elobb ezeket kell rendbe tennem, az anyagi helyzetet jobba es a parommal szeretnek idovel osszekoltozni, ugy szeretnek majd babat varni. Lehet sokaknak ez majd onzonek tunik, de szerintem az is onzoseg, hogy az ember beleszul a nehez helyzetbe egy gyermeket ezzel kockaztatva azt, hogy akar el is veszik a gyermeket. Persze azert nalunk nem ennyire veszes a helyzet, de ki tudja ma mar milyen indokkal veszik el a gyereket a szuloktol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!