Mit tennétek akkor, ha a józan ész az abortusz mellett érvel, a szív azonban egyértelműen a gyermek megtartása mellett? Hasonló helyzetben volt bárki is?

21,es vagyok

Akkor inkább már apukával kellene lakást nézni, nem? :) Üljetek le komolyan és beszéljétek át ki hogy tervezi a jövőt. Ne később vágja a fejedhez, hogy ő igazából nem is akarta ezt a gyereket.

Nem akarlak bántani, igazság szerint egy talpraesett nő egymaga is feltud nevelni egy gyereket, ha muszáj. Arra nem érdemes építeni hogy majd a család segít felnevelni ha másnem anyagiakkal, mert bármi történhet. Én családom is gazdag, de segítség az nem sok, szoktak venni kisebb ajándékokat ünnepnapokra de ennyi. Mondjuk engem nem zavar, nélkülük is megélünk simán, nem is nekik szültem, csak jelzem vannak ilyenek is :D

Na odáig olvastam, hogy párod tavaly óta nem dolgozik, max néha alkalmi munkát. Most van október vége...hmmm.

Egy 33 éves naplopó pasira nem alapoznék, a helyedben elvetetném, a kapcsolatomat meg átgondolnám.

A szülőkre meg ne alapozz, hogy jómóduak, ne nekik szülj.

A tipikus példája annak, hogyan NE alapítsunk családot.

Ha itt a Gyakorin kell feltenned másoknak a kérdést, mert te magad sem tudsz dűlőre jutni, akkor szerintem egyértelmű, hogy a gyerek fogja a legjobban megszívni ha világra hozod.

Előbb teremtsétek meg a feltételeket ahhoz, hogy valóban fel lehessen nevelni. Ahogy már írták: szeretettel nem fog jóllakni és lakhelye sem lesz.

Basszus, lassan diplomás leszel. Egyetemet végzett embernél már csak elvárható hogy TUDATOSAN alapítson családot.

Az lehet hogy a te szüleid jómódúak, és emiatt úgy gondolod semmi probléma nem lesz a felneveléssel, hisz neked mindened megvolt ami kell, a szüleid is csak most válnak, ami 23 évesen már nem éri traumaként az embert. Na de ti mennyire lesztek jómódúak? Főleg úgy, hogy a pasid 1 éve alkalmi munkákból él. Mennyire biztos az, hogy egy gyerek mellett is veled szeretne maradni? Egyáltalán ha megszületik, akkor hol fogtok lakni? A húgodnak sem fog tetszeni egy idő után, ha egy komplett család lakik mellette.

Meg fogsz tudni mindent adni a gyereknek? Saját lakásotok hogyan lesz? Ha hitelt kell felvenni akkor vissza tudjátok fizetni? Autó van, hogy könnyebben utazhassatok? Hol terveztek majd élni? Budapest? Vidék? Olyan iskolába járhat majd a gyerek ahol jó az oktatás minősége? Ha felnőtt lesz akkor ő hogy tudja majd elkezdeni a saját életét? Relatív "nyomorban"(a van pénz, de kisebb lakásra vagy annak egy részére, autóra adni már nem tudunk féle "nyomor"), vagy jó körülmények között?

Ha úgy alakul, hogy a pasid elhagy (vagy ugyanúgy alkalmi munkás marad) akkor hogy tervezitek, kinél fogja a gyerek tölteni a legmeghatározóbb első 2-3 évét amíg ovis nem lesz? Mert a saját szüleivel kellene lennie 0-24, úgy lesz mentálisan egészséges.

Át kellene gondolnod az egész helyzetet. Lehet hogy bánkódni fogsz egész életedben ha most elveteted, de akkor sem lesz jobb, ha később mindennapos probléma lesz a megélhetés. Akkor már nem csak egy gondolattal lesz nehezebb az életed, hanem egy gyerekkel is, akinek teljesen máshogyan is alakulhatott volna az élete, ha akkor, abban az időben a szülei jól hozzák meg a döntést és akkor vállalják be, amikor tudják hogy minden feltétel adott. Itt nem rólatok van szó, hanem a gyereketekről. Ne tegyétek tönkre az életét azzal, hogy bizonytalan körülmények között kell felnevelni (bárki bármit mond, a gyermekkor a legmeghatározóbb az egész ember életében!)