Szegénységre érdemes megtartani a magzatot?

Mi az, hogy szegénység? És milyen kérdés, hogy ,,megtartanám"-e?

Meg van tartva, ott van. Csak nem fogom kiszakítani onnan, ahol ott a helye.

Olyanok ezek a megtartásos kérdések, mintha semmit nem kéne ahhoz tenni, hogy megszabaduljunk tőle.

Nem annyi, mint amikor a bejáratnál a kezembe adnak egy reklám valamit, hogy megtartom-e, vagy visszaadom, hogy köszönöm, inkább adják a következő vásárlónak.

"Aki pedig ma meg tud takarítani 50-80000 ft-ot egy hónapban, az már gyanús, de tuti nem a középosztály "

Mitől lenne gyanús, ha valaki meg tud takarítani ennyit havonta? 2 ember, 2 alkalmazotti fizetés esetén nem olyan extra dolog. Nekünk pl 230 az össz bevételünk, 150 megy el, 80 marad megtakarításnak, hogy ne egyik hónapról a másikra éljünk. És ez még mindig csak alap, a gyerekre való nálunk hiányzik. Többek között ez az egyik oka annak, hogy nálunk nincs gyerek. Ha nagyon akarnánk lehetne, de pénz hiányában semmiképp.

Nem mindenkinek az a célja, hogy elkényeztesse a gyerekét, de az sem, hogy minden váratlan kiadás miatt a feje fájjon, stresszeljen, aggódjon, idegbeteggé váljon.

Egy gyerek a szeretettől, meg attól, hogy babusgatják, még nem marad életben ha nem kap enni, attól, hogy szeretik, még nem lesznek ruhái, vagy ugyanúgy megfagy az otthonában mert nincs pénz pl fűtésre stb.

Ami azt illeti, nem úgy néz ki, hogy csak azok vállalnak kicsit akik 300-at vagy afelett keresnek. Ezért van az, hogy egy nagyobb kiadás (ha pl elromlik a hűtő/mosógép, vagy be kell iskolázni a gyereket, tanszereket kell venni, már gondot okoz és sírnak, idegesek, panaszkodnak, akár a nyilvánosság előtt a hírekben. Ez szerinted normális? Mert szerintem nem az.

Hát, minden esetre, valóban felelősségteljes ember nem teszi kockára egy gyerek életét (amikor már megszületett) azért mert mindenáron gyerek kell neki, ez önző hozzáállás. Arra vállalni, hogy majd lesz valahogy.

Mi gondolunk a következményekre, a jövőre is, és nem fogunk arra várni, hogy vajon majd valaki megszán-e és ad e pénzt vagy nem.

Persze mindig lesznek olyanok akik adományokra ácsingóznak, panaszkodnak, de azért szülnek ha kell ha nem.

Szerintem is felelőtlenség szegénységre, kevés pénzre, gyereket vállalni.

"Mindig arra van a keretből, amit szeretnénk igazán. A többi kifogás."

Ez egyszerűen nem igaz. Ha például albérletben laktok, és nem egy patkánylyuk, akkor az 100.000 alatt nem nagyon van. Ha együtt kerestek mondjuk 160-180 ezer forintot, akkor a lakbér, rezsi, kaja, tisztálkodási szerek kifizetése után mégis hova vállaltok gyereket? Mire? Miből tartjátok el? Mit fog enni a gyerek? Miből lesz ruhája, ha még magatokra sem tudtok költeni, vagy félretenni? A nyomorgás nem valami jó dolog, a gyerek sem szeretné, maximum elviseli, ha már a világon van mert a szülei nem gondolkodtak.

#45

Nem csak Budapesten élnek emberek, és nem mindenhol 100.000 Ft. egy normális albérlet.