Hogyan beszéljem le a barátnőmet?
Szóval van a barátnőm és a férje, mindketten 34 évesek, most babát várnak. A barátnőm igazából sose akart gyereket, ezt tudta a férje is, de 2 éve rájött valami és elkezdte mondogatni, hogy ő márpedig gyereket akar. Jó sok huzavona után végül megegyeztek, hogy egy gyerek és nem több, valamint a férj marad otthon vele. A barátnőm végül teherbe esett, de most kiderült, hogy ikreket vár. Amikor kiderült ott azonnal közölte a dokival, hogy elveteti. A férj persze teljesen ki van akadva, de a barátnőm hajthatatlan, hisz egy gyerekről volt szó. Megkért engem is, hogy valahogy beszéljem le, de szólt a szüleinek meg a húgának is. Nekem fogalmam sincs mit kéne mondanom neki. Nagyon szeretem tényleg, szeretném támogatni, de a férjét is megértem valahol. Igazából nem is látok rá reális esélyt, hogy meggondolja magát, ő mindig is nagyon erőteljes és határozott személyiség volt.
Írtam, hogy valahol megértem a férjét, de másrészt meg dühös is vagyok rá. Tudta milyen a barátnőm, tudta amikor összejöttek, tudta amikor elvette, akkor mégis mi a fenére számított? Igazából engem már az is teljesen letaglózott amikor közölte, hogy beleegyezett a gyerekbe.
Bocsi, hogy itt regényt írok meg csapongok csak annyira kiakasztó helyzet. Ráadásul azt se tudom a barikád melyik oldalán foglaljak állást...
válasza:
válasza: válasza:Én ezek után már csak azon csodálkozom, hogy ezt a nőt valaki feleségül vette.
Az ép lelkűek meg gyakran valahogy nem találnak párra.
Kár, hogy ilyen az élet!
válasza:Szerintem ebből így is úgy is válás lesz.
Vagy megtartja (valamiért) a barátnőd a gyerekeket, és majd előbb utóbb lelép, mert ő nem is akart gyereket,
vagy elveteti őket, és a férj nem tud megbocsátani neki, ott lesz köztük az abortusz...
Itt nincs jó válasz.
válasza:(az előbb véletlen küldtem el)
Mondom ezt úgy, hogy nekem van egy csodálatos kisfiam. De nem hiszem, hogy akkor nekem ennyi volt az életem és kész.
A válással kapcsolatban remélem nem lesz igazatok, bár azért mondtok valamit, sajnos.
válasza:Én megértem. Nekem a szomszédasszonyom ilyen. Férjhez menni sem nagyon akart, csak beadta a derekát 5 évi együttlét után, gyereket sem nagyon akart. Aztán terhes lett, és kiderült ikrek. Mindenki örült, csak ő nem. Na hát ikrekkel duplán nehéz, hát még annak aki nem is akarta őket. Nyűg volt neki minden. Olyanokat megcsinált, hogy mikor pl. már olyan 1-2 évesek voltak, örökmozgók, bezárta őket napközben egy szobába, kulcsrazárta, hogy ne tudjanak kijönni, mert őt idegesítették, nem volt türelme hozzájuk.
Utólag elmondta nekem, hogy ő egyáltalán nem akart gyereket, csak az elvárásoknak tett eleget, hogy egyet bevállaljon, de a kettő neki rémálom.
Hát nem egy mintaanya, de ez van. Én ezt a gondolkodást nem igazán értem meg, én imádom az enyimeket, de az anyai érzéseket nem lehet valakire ráerőltetni.
Ezek után én nem beszélném rá semmire sem a barátnődet, de sokat beszélgetnék vele a lehetséges következményekről, arról hogy képes lenne-e szerető anyává válni, egyáltalán miért nem érez vágyat saját gyermek iránt, vagy ha igen miért ijedt meg attól, hogy kettő lesz stb. Az abortusz csúnya dolog de egy rossz anya még rosszabb. Nem kell, hogy ilyenné váljon, de a szomszédunkban most az a helyzet, az ikrek már 7 évesek, elég hiperaktívak-magatartászavarosak, az apuka iszik, a szülők elhidegülve egymástól, az anyuka tiszta depressziós, hát jó vége ennek nem lesz...
Fontos döntés előtt áll a barátnőd, beszélgess vele sokat erről, de ne beszéld rá semmire, hátha magától rájön mi jó neki, én nem tudom mi a jó ilyen esetben. Sajnos.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!