Abortusz után megkönnyebbülés? Volt valakinek hasonló tapasztalata?

Szia!

Azt hiszem tudom mit érzel. Ha nem jött jó időben az a baba, szerintem adott körülmények között ez volt a lehető legracionálisabb döntés. Ne agyalj rajta, felejtsd el az egészet, legközelebb vigyázz jobban. Ennyi.

Én 26 voltam mikor terhes lettem, a körülmények nem voltak megfelelőek, se munkám nem volt, apja az igen, de én magam sem voltam megérve még arra hogy anya legyek. A gyereket megszültem a szüleim nyomására, de azóta nagyon sokszor megbántam, szó szerint tönkretettem az életemet, mert dolgozni továbbra sem tudok, hatalmas nyűg és felelősség szakadt a nyakamba, családommal élek, sok a súrlódás, a párommal meg már rég szétmentünk...nem akartam ezt na. Gondtalan, szórakozós, ismerkedős életre, karrierre, szerelemre a továbbiakban esélyem sincs, úgy érzem rám már semmi jó nem vár az életben, öngyilkosságon töröm a fejemet. Látod, az sem mindig jó ha vállalnak egy terhességet, az a baj hogy én csak halmoztam hibát hibára, kezdve azzal hogy teherbe estem, aztán meg azzal hogy hagytam magam befolyásolni. És én iszom a levét életem végéig. Úgyhogy szerintem jól döntöttél, én megértelek, bár én is ezt tettem volna. Ellenségemnek nem kívánom amit én már lassan három éve nap mint nap átélek a múltbéli hibák miatt.

Drága,drága utolsó hozzászóló ! :D

Ha ennyire utálod a gyerekedet akkor add örökbe, nem egy ismerősöm fogadná el, köztük én is ! :D

Biztos vagyok benne, hogy bárhol jobb lenne neki mint máshol :D

Ne példálózzatok már a nevelőintézetekkel! Ott azért van annyi gyerek, mert a szüleik NEM MONDTAK LE RÓLUK, ergo NEM LEHET ŐKET örökbe fogadni! Elég, ha a szülő évente 1* (!!) felhívja a gyerekét, az már kapcsolattartásnak minősül, tehát nem adható az adott gyerek örökbe! Sajnos ilyen hülye a jogrendszerünk, így szenvednek azok a gyerekek is, és a leendő örökbefogadó szüleik is :( Évente nagyon sok gyerek kerül intézetbe (pontosabban most már bizonyos kor alatt nevelőszülőkhöz), de csak nagyon kevésről mondanak le jogilag, így nagyon kevés az örökbe fogadható...

Kérdező, megérteni nem tudom az érzéseidet, én sosem tudtam ennyire racionális lenni. Én a másik véglet vagyok, egyelőre nem tudok teherbe esni (de nekem legalább esélyem van a gyógyulásra, szóval még küzdünk), pedig fiatal vagyok. A kérdésed láttán kicsit vérzik a szívem, de ez nem a te problémád. Ha neked tényleg nincs semmilyen rossz érzésed, akkor örülj neki (bár később még a gyerekvállalásnál kijöhet, de kívánom, hogy ne így legyen), más élete végéig hordozza a sebet. Máskor pedig figyeljetek még jobban a védekezésre, hogy ne kelljen többet erre kényszerülnöd!