Hogyan lehet feldolgozni az abortuszt?

Dönteni neked kell, és van döntési lehetőséged, mert a törvény ezt lehetővé teszi.

De: ha eljátszunk a gondolattal, hogy nem kell a baba, akkor utána mi fog történni? Beengeded ezt az embert, aki kizsarolta belőled az abortuszt az életedbe, a szívedbe, az ágyadba? Hogy tudod szeretni ezt a fiút? Ha már nincs meg a gyerek, akkor el fognak tartani? Akkor adnak enni-inni, szállást a két szép szemedért? És ez jó lesz Neked?

Miért nincs benned több elszántság 26 évesen? Miért nem próbálsz csak egy kicsit erősebb lenni, és nem feltett kézzel meghátrálni? Miért nem küzdesz? Mi lesz így az önbecsüléseddel? Honnan veszed, hogy nem tudnád fenntartani magadat, vagy magatokat? Én elismerem, hogy az anyaotthon nem ideális megoldás, de megoldás. Fedelet ad, meleget, ellátást, segítséget... Miért annyira biztos, hogy nyomorognod kellene? Nem érzel annyi erőt magadban, hogy büszkén, magadat nem eladva, munkával, kőkemény munkával gondoskodni tudjál magatokról? Tulajdonképpen mitől félsz? Meg tudod fogalmazni?

Ha kudarcot vallok, elvehetik tőlem...

Ezért inkább eldobod magadtól???

Valóban, az anyaotthon nem a világ teteje, de segítenek talpraállni. Közben elmehetnél dolgozni, és ki tudnátok költözni albérletbe. És nagyon sokan tudnánk segíteni + van egy csomó szervezet, akik direkt azért vannak, hogy segítsenek. Tudnék segíteni abban, hogy felvegyük velük a kapcsolatot.

Egyébként az "apának" kötelező lenne tartásdíjat fizetnie.

Ha megszületik a kicsi, már az anyaotthonban lehetsz, hamar bölcsődébe adhatod, elmész dolgozni, ott lesz a kereseted és az apja által fizetett tartásdíj is.

A barátod, a gyerek apja már megbocsáss elég vacak embernek tűnik, egy igazi férfi mindent megtenne a családjáért, a gyerekéért, a kedveséért, mi a fenének álltál össze egyáltalán egy ilyen trógerrel?

Szerinted ő akar majd később gyereket? S ha igen, annak a gyereknek majd azt mondod, téged szeretetből vállaltunk kicsim, igaz lett volna egy testvéred is, de őt elkapartattam, mert apádnak nem kellett, örülj hogy te kellettél neki, vagy te is véres turmixként végezhetted volna az abortusz során.

Gyerekkel! Hidd el, örökké hálás leszel a döntésedért, ha ezt választod! ;)

Tudod, mi a helyes út!! :)

Szia!

Bocsáss meg de túlzol, "a gyerekemnek nem tudok mást adni csak nélkülözést és szenvedést", ez nem igaz. Ha akarod megvalósítható egy közös élet a gyerekeddel, vagy őt választod, vagy az abortuszt. Nem kell drámázni, munka mellet fel fogod tudni nevelni, ha nem itthon, kimehetsz külföldre, ott talán kedvezőbbé válhat az anyagi helyzeted. Éheznetek nem kell, ha melóz6ol megéltek.

Minden nő azzal jön, a gyereknek lenne jobb, ha meg sem születne, ezért tartunk Magyarországon 1956 óta már 6 millió terhességmegszakításnál. Mindig a gyerek érdekéből, állítólag. Szerintem meg kifogás az egész.

Vagy megszakíttatod, mit megszakíttatod, TE SZAKÍTOD MEG A SAJÁT GYEREKED ÉLETÉT, mindegy hogy mondjuk a 10. héten, Ő ugyanis már ÉL, az Ő emberi élete elkezdődött, s rád van utalva egyes egyedül, Neked kell / kéne megvédened a kicsit. A Te magzatod teljesen egyedi lény, soha nem volt és soha nem lesz még egy ilyen ember a Földön.

Szerintem biztosan meg fogod bánni ha az abortusz mellett döntesz.

Miért nem beszélsz nyíltan a gyerek apjával? Tényleg ki akarja nyíratni a saját vérét? Kérdezd csak meg, azt szeretné ha meghalna a gyereke? Ölesd meg? Az nem érv, hogy ebben az országban már hatmillió nő megtette ezt.