Az abortuszt beírja az orvos a gépbe?

#31, így van, nem a Kérdezőt akartad befolyásolni... mondjuk amellett, hogy érdemben megválaszoltam már, hernyótalpas holdjáró legyek, ha rájövök, hogy voltaképp mit is kifogásoltál... amikor a #11-es, a Kérdezőhöz írt válaszodból (már az első sorából is) tök egyértelmű, hogy megértetted: Kérdező kérdése arra irányul, hogy ilyen esetben hogyan lehet kivédeni, hogy az anyja aki orvos, az OEP rendszerén keresztül szerezzen információt egy esetleges abortuszról.

Te arról akartad meggyőzni a #11-ben, hogy ez lehetetlen - ami természetesen nem igaz akkor, ha a Kérdező nagykorú, természetesen az állam semmi módon nem működHET közre abban, hogy valaki nagykorú kivel osztja vagy nem osztja meg a különösen védett személyi adatait - márpedig az egészségügyi adatok ilyenek.

Mi meg megválaszoltuk ezt a kérdést a valóságnak megfelelően, tehát azt, hogy ilyen esetben hogy tudja megvédeni a magánélethez való alapvető jogát.

Egyébként meg a konkrét kérdésen túl is ultragáz szerintem, hogy úgy működik manapság az állam egyik alrendszere, hogy az emberek 99%-nak gőze sincs, ki milyen adatokhoz juthat belőle, illetve az adatok birtokosa, az illető személy, hogyan tudja megvédeni az egészségi állapotával kapcsolatos legszemélyesebb adatait. Az egésznek az oka meg egy friss KDNP-s turmix, mert ez a rendszer (már az online betegéletút szolgáltatás) ugye sok éve működik, csak eddig úgy működött, hogy az kaphatott belőle adatot, akit a beteg feljogosított, most meg a a beteg háziorvosa tekintetében alapértelmezettnek veszik a feljogosítást, és a tiltást kell külön kérni.

(Botrány meg még azért nem lett ebből - elárulom a titkot:) - mert a kutya sem használja... amit a Kérdező valójában kérdez, az a számítógépen vezetett betegkarton, ami nem központi rendszer, tehát csak az a vizit, kezelés, gyógyszerrendelés látszik benne, amit az adott intézményben végeztek, abba tényleg csak akkor kerül be az ő esetleges abortusza, ha elviszi a zárójelentést...

Viszont azért muszáj mégis kimerítően válaszolni, mert a mai rendelőintézeti betegkarton rendszerekben többnyire (szoftver-függő, de többnyire) bele van integrálva az OEP online betegéletút használatának LEHETŐSÉGE. (de mondom, momentán a kutya se használja, minimális számú ilyen lekérdezés éri az OEP szerverét.)

És persze ez az egész nem függ össze az orvosok "PRO FAMILIA" gyógyszerrendelési jogosultságával, tehát attól még, hogy az orvos rendelhet gyógyszert a közvetlen hozzátartozói számára, nem jelenti azt, hogy adatokat kérhet le róluk az online betegéletútból. Arra az az orvos van feljogosítva (sajnos ma épp alapértelmezetten) aki az illető háziorvosa...

(egyébként ha ugye nem megint politikai szempontból akarnák működtetni az EÜ rendszereket, célszerű lenne az adatok szétszedése aktív és historikus adatokra, és az aktívat - mint a rendszeresen szedett gyógyszerek, gyógyszerallergia, krónikus betegség-állapotok mint asztma, diabetes, stb alapértelmezetten nyiltan kezelni a beteget ellátó orvosok és gyógyszerészek számára, a historikus adatoknál meg visszaállítani a beteg kifejezett feljogosításához kötöttséget)

Na, erről ennyit.

Megdöbbentőek a történetek, amiket egyik válaszodban írtál, 56(vagy 57?) százalékos válaszoló.. Én eddig is értettem miért véded a magzatokat (én is védem őket), de ez még rátett százhúsz lapáttal minden szavad súlyára.

Szegény nők.. :(

Kedves 32-es, a Te válaszodban nekem csak az volt furcsa, hogy azt ajánlottad és magadtól ajánlottad, hogy amennyiben privát praxisban abortáltat a kérdező, akkor nincsen OEP-nyoma a dolognak. A válaszod természetesen - mint mindig, most is - 100%-ban szakmai, kifogástalan, és kiválóan használható. És - megbocsáss - nekem éppen ezzel a használhatósággal volt/van bajom. Én nem tudom, hogy a kérdezőnek eszébe jutott volna privát orvoshoz fordulni, vagy sem, bár azt gondolom, talán mégis igen, hiszen eszes, értelmes lány benyomását kelti. De azzal, hogy Te megelőzted őt ebben a szándékában és tálcán kínáltad a megoldást, aktívan hozzájárultál és részesévé váltál annak a kálváriának, ami a kis magzatra vár. Ha csak azt írtad volna neki, hogy nem lesz nyoma az OEP-nél, ami a konkrét kérdése is volt, nem lettél volna tyúklépésnyivel előtte. De mint láttad, a további hozzászólásomból Téged már szándékoltan ki is hagytalak, és a véleményemmel egy másik válaszadóhoz fordultam, aki a válaszát az abortusz-turizmus lehetőségével is kibélelte, szinte tálcán kínálva azt a módot, ahogyan a kérdező a kívánalmának megfelelően "oldhatja meg" a maga problémáját.

Tudod, én azt tapasztalom, hogy a legtöbb nő, aki átesett már abortuszon, kínkeserves erőlködéssel próbálja meg levakarni magáról azt a felelősséget, amit ez a beavatkozás jelent, és erre jöttetek Ti, de sokkal inkább a másik fórumtárs, aki önként vette magára azt a vállalhatatlant, illetve annak egy darabkáját, amit érző szívű átlagember örökre kidobna az életéből. Ezen őszintén szólva megdöbbentem, és a dolog minden súlyától, mögöttes tartalmától függetlenül azon kezdtem gondolkodni, vajon mi késztet embereket arra, hogy ha csak morzsányival is, de hozzájáruljanak egy magzat életének a kioltásához, úgy, hogy őket a valódi döntési helyzetben lévő kérdezővel szemben az égvilágon semmilyen érdek ehhez nem fűz. Nem tudom, értesz-e, de én ezzel a "tálcán hozni az osztrák abortuszklinika címét, elérhetőségét"-készségességével egyszerűen nem tudok mit kezdeni. Arról nem is beszélve, hogy az illető válaszadó maga írta a későbbiekben le, az a kérdés megítélése szempontjából tökéletesen mindegy, egy hozzászólásnak van-e valóságalapja, ergo igaz-e, vagy sem, csak az számít, trendi-e, másképpen mondva társadalmilag elfogadott-e, vagy pedig nem az. Én ezzel szemben azon az állásponton vagyok: az élet nem az a kategória, ami divatos, vagy éppenséggel avítt és elnyűtt érték, hanem örök.

Egyszóval aki akár csak információval járul hozzá egy eredményes abortuszhoz, az akarva-akaratlanul a részesévé válik egy olyan folyamatnak, aminek talán nem is akar a részese lenni. Ha pedig Rád nézve bántó voltam, kedves fórumtárs, tekintsd tárgytalannak a többes számot.

Szerintem beszélj a mamáddal. Az édesanyád és szeret téged. Biztos vagyok benne, hogy bár mélységes fájdalommal tölti majd el, ha mégis az abortusz mellett döntesz, de melletted áll majd akkor is. Mert egy anya ilyen.

A döntést pedig jól gondold át, mert óriási súlyú és igaz az, hogy egy életen át együtt kell élni vele.

Én még egy kis sztorit írnék le..

Egyik ismerősöm terhes lett, abortuszra ment és nem mondta el a szüleinek mivel azok nagyon vallásosak és biztosan nem hagyták volna, hogy elvetesse a gyereket.

2-3 hónap telhetett el és nem bírta tovább magában tartani a dolgot, elmondta az anyukájának és az nem dühöngött, nem haragudott, hanem tiszteletben tartotta a lánya döntését. Szóval nem mondom, hogy mindenképp, de van rá esély, hogy úgyis kiderül, nem érdemes egy ilyen fajsúlyú dolgot egyedül cipelned.