Elvetetnétek ilyen körülmények között?

Attól függ, ki mit tart megfelelő körülménynek.

Van, akinek a saját lakás és autó az alap. Van aki a gyerekére sem ad rá használt vagy nem márkás ruhát. Én úgy gondolom, hogy albérletben is felnőhet egy gyerek, lehet tömegközlekedni és mi a legtöbb ruháját kaptuk ismerősöktől. Számomra a nem megfelelő körülmény az, ha a havi bevételünk nem fedezi a kiadásainkat (és ezekbe nem tartozik bele mondjuk például, hogy étterembe menjünk vagy moziba járjuk-ha telik rá, akkor jó, ha nem, megvagyunk nélküle)

Azt, hogy soha ne legyen gyerekem, el sem tudtam volna képzelni, mert így érzem teljesnek az életem. Már pedig, ha saját lakásra vártunk volna, akkor bőven kifutok az időből, amikor még teherbe eshetek. Albérlet mellett a mai fizetésekkel képtelenség annyit félretenni, hogy pár éven belül saját, hitelmentes lakásod legyen.

Én csak akkor vetetnék el gyereket, ha annyira rosszak lennének a körülményeink, hogy képtelenek lennénk bármilyen lakhatást megoldani, vagy a gyerekemnek éheznie kellene akkor is, ha én már lemondtam minden olyan szükségletemről, ami létfontosságú.

Latom belekapaszkodtatok az albérletbe , nem ez a lényeg, hane

hogy tudjuk e biztositani a gyerekunknek, hogy megkapjon, amit kiván, jóllakhasson es egeszsegesen etkezzen, olyan ruhákat vásárolni, hogy büszkén menjen az iskolába, tudunk karacsonyfa alá ajándekokat rakni, stb stb, felzárkóztatni, befizetni tevékenységekre, mint pl sport stb