Nagyon akartunk babát a férjemmel, első gyerek lett volna. 26 évesek vagyunk.18 hetesen a művi abortusz mellett döntöttünk down szindróma miatt. Lelkileg belebetegedtem, hogy "jó" döntést hoztam e. Hogy tudom ezt feldolgozni? Rossz ember vagyok?

Gondolj arra, hogy annak a gyereknek milyen hátránya lett volna az életben. Mindenki megbámulta volna, örökös kiközösítés, bullyngolás. Tudom, ettől nem lesz csak úgy hipp hopp jobb, de hátha segít elfogadni, hogy ez volt számotokra a megfelelő döntés, és hogy okkal döntöttetek így.

Ha úgy érzed nagyon nem tudod túltenni magad rajta, érdemes lehet felkeresni egy ezzel foglalkozó terapeutát.

És őszinte részvétemet küldöm nektek🖤

Mindenképpen jól dönttötetek, egy ilyen gyerek nevelése tönkrteszi a szülöket is, meg a gyerek sem képes önálló életre - egyrészt rossz ssorsa lenne amiatt, hogy nem tud teljes értékü életet élni, másrészt meg mi lesz vele, ha ti már meghaltok? Egyedül, életképtelenül, a semmiben.

Semmi esetre sem vagy rossz ember, inkább felelöségteljesnek neveznélek, ako megakadályozta, hogy egy beteg valakinem csak szenvedés és kilátástalan helyzet legyen az élete.

Akár mennyire nehéz de jobb így.

Nagyon sajnálom de arra gondolj , hogy ettől a gonosz világtól megkimèlted őt meg magatokat.

🌹🍀😢