Egy hete bejelentett 4 hónapos várandósság megszakítását, hogyan lehet feldolgozni, vagy egyáltalán elmondani a környezetnek?
Egyszerűen csak kirepedt a burok egyik este és elment az összes magzatvíz 17 hetesen.
Előtte való hétvégén még mindenki minket ünnepelt és nekünk gratulált...
Három kórházba rohantunk (mint kiderült feleslegesen).
A bunkó körzeti "nőgyógyász" meg a zokogó párom jelenlétében olyat mondott, hogy "hát ez pech"...
Azt hittem kivágom a rendelő ablakán!
De aztán csak közöltem vele, hogy ez tragédia nem pech!
Szívhang még napok múlva is volt, de indukált szülés lett a vége, meg méhkiürítés a szülészeten (lényegében előidézett vetélés)...
Hogyan lehet erről beszélni munkahelyen, családban, ismerősöknek, szomszédoknak?
Nem értem a sok lepontozót.
Fb-ra nem kell kirakni, de azért legalább a hozzátok legközelebb állók megérdemelnének annyit, hogy elmondjátok nekik mi történt… nem kell részletezni. Alap pl. hogy szüleimnek elmondanám. Valaki persze ennyire nincs jóban a szüleivel, de az biztos hogy édesanyámat ha kussban hagynám, talán bele is bolondulna. Persze nem róla szól, de ennyit megérdemel, hisz neki unokája lett volna, nekünk pedig jobb kezünk.
Még annak ellenére is, hogy kéretlen tanácsai vannak.
Lehet lepontozni újra
23# Kíváncsi lennék, hogy te neked majd hogy fog esni, ha a gyereked szerint nem lesz majd jogod tudni, hogy mi történt az unokáddal.
Nem akarom, hogy megtudd, de azért érdemes eljátszani a gondolattal.
A másik, hogy nem az volt a kérdés, hogy kinek mondják el, hanem, hogy hogyan lehet erről beszélni...
Sehogy, ha ők nem akarnak vagy nem tudnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!