Egy hete bejelentett 4 hónapos várandósság megszakítását, hogyan lehet feldolgozni, vagy egyáltalán elmondani a környezetnek?

Első babánk lett volna.

Komolyabbnak mondható előjel nem volt, némi minimális átlátszó vagy esetenként halványrózsaszín váladékozás volt hetente egyszer, a nőgyógyász szerint jelentéktelen, betudtuk hormonálisnak, és a nőgyógyász sem foglalkozott vele.

Az utóbbi a burokrepedést megelőző 3-4 napban volt páromnak olyan, hogy nem tudta mit egyen, nem volt reggelente étvágya, vagy éppen éhes volt, de nem kívánt semmit, továbbá fáradékonynak érezte magát, és szorulásra panaszkodott.

Illetve stagnált a súlya.

Az utóbbi két három hétben sokat járkált pisilni is.

A repedést követően meg több mint egy kilóval könnyebb lett.

Pénteken mentünk volna újra a nőgyógy rendelésre az időpont szerint...

Lesz majd zárójelentés, szerintem benne lesz.

A crp-je a négyszerese volt állítólag a normálisnak, de háromszoros értéket már a terhesség elején is mértek, viszont a góckutatás meg semmit sem talált!

Kibírt egy kéthetes külföldi nyaralást, egy rammkoncertet, egy 50 cent koncertet, meg hogy még párom melózni is járt az állapotosság 91.-napjáig a munkahelye körülményei miatt

Aztán most ez, miközben már itthon volt, sehová sem kellett járkálnia...

Még tartja magát néha sirdogálunk, néha semleges a gyógyszerek miatt, és hol nagyon éhe, hol meg aludna csak.

Remélem holnap már hazahozhatom. Szerencsére nincsenek már görcsei, meglepően gyorsan túlesett ezen az egészen.

Reggel fél hét körül indították be a dolgokat és tíz körül már ébredezett.

Attól tartok ha majd hazajövünk, és a régi környezet, meg a gyerekcuccok amiket már megvettünk stb...

Mindegy itthon leszek vele, nem hagyom egyedül.

Fb-n meg kint van még a múlthétvégi posztba a "bejelentés", idehaza a bekeretezett Uh-kép...

Valamit kell majd ezekkel kezdeni idővel.