Hogy térítsem jobb belátásra a páromat az abortuszt illetően?
Terhes lettem, elmondtam neki is, ő szeretne babát, én nem.
Igazából az indokaim szerintem világosak:
-Nincs diplomám, még egyetemre járok. Életemben egy napot nem dolgoztam még soha, nincs munkatapasztalatom.
-A szak, amin vagyok, nehezebb, a zh időszakok, vizsgaidőszakok bőven leterhelnek, napi 8-10 órákat tanulok olyankor és örülök, hogy élek. Egy kisbaba, kisgyerek ellátása, vele való foglalkozás nem férne bele a napokba.
-Nem vagyunk együtt évek óta, 16 hónapja tart közöttünk ez, kisebb megszakításokkal, amit a nagy nyilvánosság előtt fel sem vállaltunk még. Heti 3-5 éjszakát együtt töltünk, de nem élünk együtt, nekem pl. szükségem van arra, hogy heti 1-2 napot egyedül lehessek, teljesen csak magammal foglalkozzak, nyugiban legyek.
-21 éves vagyok, gyerektémán még nem is gondolkoztam kifejezetten. Abban sem vagyok biztos, akarnék-e valaha anyuka lenni...
De a legjobban az zavar, hogy semennyire nem vagyok önálló, vagy a szüleim fizetik a dolgaimat, kiadásaimat, vagy a párom.
Ő esküdözik, hogy mindent megadna nekem, nekünk és hogy úgy lesz minden, ahogy szeretném, majd ő lesz többet a babával, én foglalkozhatok a sulival. De ha a gyerek 5 hónapos korában közli, hogy hát ez neki mégsem tetszik annyira és lelép, akkor mit csinálok? Meg én úgy érzem, hogy így a saját karriertől el is búcsúzhatok... Ő azt mondja, hogy felvesz maga mellé, dolgozzak neki, mondjak egy összeget és megkapom. De ez is olyan, hogy mindenkinek meglesz rólam a véleménye, mások szemében én leszek az, aki felk..rta magát a létra tetejére.
Neki már van egy biztos karrierje, egzisztenciája, élete. Olyan vagyon van mögötte, hogyha hétfőn úgy kelne fel, hogy azt mondja, többet nem akar munkával foglalkozni, akkor is vígan eléldegélne öregkoráig.
Ha a szüleim azt mondanák holnap, hogy a pénzcsap elzárva, kártyák letiltva, akkor kis túlzással mehetnék a híd alá.
Meg na, az én életem még nem a nyugis babaillatra van berendezve... Imádok a hobbijaimmal foglalkozni, barátnőkkel bulizni, utazgatni a világban. Nem akarok erről lemondani egy nem tervezett, nem várt terhesség miatt.
Persze, hogy mondtam.
Azzal jön, hogy én ne aggódjak a pénzen, van neki elég. NEKI, igen. Amihez addig van hozzáférésem, amíg együtt vagyunk.
Ő mennyi idős? Gondolom nem korod beli...
Ezt azért kéne tudni a normál válaszhoz.
Ő akar, te meg nem, akkor nem lesz. A te életedet borítja fel, te leszel vele éjjel nappal, a te tested változik meg. Nem lesz. Pont. Max szakítotok emiatt. De ha nem tudtok közös döntést hozni, akkor csak idő kérdése.
Én imádom a babámat, mondjuk 2 már, vártuk, akartuk, sokat vártunk rá, de így is rohadt nehéz volt az elején. Amikor beütött az első növekedési ugrás és ott ßirtam az agyon éjszaka szoptatás közben, hogy itt nincs hétvége, nincs szabadnap, vagy hétfő, itt nincs olyan, hogy ezt a hetet kihúzom bárhogy és utána.... Vagy amikor fogzásnál hajnal 2kor már 4x keltünk és még csak hajnali 2 volt. Ezzel azt akarom mondani, hogy tudtam mi vár rám, akqrtam. Most is imádom, minden percét imádom az anyaságnak de így is voltak mélypontok. Ha valaki így áll hozzá mint te, annak nem szabad még gyereket vállalnia, mert abba mindenki belerokkan, legfőképpen a kisgyerek aki meg semmiről sem tehet.
48 éves. Szóval a karrier, biztos háttér az ő esetében érthető.
7-es, nem vagyok élő inkubátor, hogy kihordjak egy gyereket, végigszenvedjek egy terhességet, meg szülést, aztán odaadjam másoknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!