Veteles utan, mikor hogyan dontottetek ugy, hogy ismet megprobaljatok?
Velem ugyanaz történt. 8 hetes voltam. Beavatkozás nem történt,de ugyanolyan fájdalommal ment el nekem is,azt hittem meghalok. Lelkileg is. Fel ev telt el,es ujra sikerult :)
20hetes vagyok. :)
Velem hála Istennek nem történt ilyen, viszont én vagyok az "alany".
Anyám a 7. hónapban elveszítette a bátyámat (halottan meg kellett szülnie). Utána megműtötték, hogy lehessen még gyereke. Azt mondta neki az orvos, hogy fél évig ne essen még teherbe újra, de két hónap után befigyeltem.
És itt vagyok. :)
Nekem is mutettel lett befejezve a 12. Heten. Nekunk azt mondtak, hogy eleg egy ciklust varni. Akkor frissen nagy volt a lendulet, ugy gondoltuk, hogy mar az elso mensi utan tenyleg probalkozni fogunk. De kozben elinditottak egy-ket vizsgalatot, vartunk az errdmenyre, ami rossz lett. Igy nem probalkoztunk, mert igy nem akartam, hanem ismet vartunk annyi idot, amit az orvos javasolt a vizsgalatok ismetlesere. Ez is megvolt, azok az eredmenyek teljesen jok lettek, de kozben mar annyi ido eltelt, hogy egyaltalan nem tunt surgosnek teherbe esni.
A lenyeg, hogy 4 honap telt le a mutet utan ugy, hogy nem probalkoztunk. En nem banom, hogy igy alakult, lelkileg mar teljesen rendben vagyok, pedig azota eltelt ujabb ket honap es meg nem vagyok terhes.
De nekem megnyugtato, hogy magamtol is tul tudtam tenni magam azon, ami tortent ea nem kellett hozza egy ujabb terhesseg. Abban bizom, hogy igy talan nem is fogom vegig idegeskedni a kovetkezot...
Köszönöm a sok választ...és sajnálom, hogy Veletek is megtörtént :(
Hát ez az, nem szeretném, ha az új terhesség "vigasz" lenne...előtte jó lenne túl lenni ezen a dolgon lelkiekben. Szerencsére nem volt műtét, így állítólag nem indokolt a sok várakozás, bár az orvosommal még nem beszéltem meg. Tudja már ő, hogy a türelem nem az erősségem...
Utolso vagyok.
Egyebkent en azt is mertem, ha valakinek epp egy ujabb terhesseg segit atlendulni a vesztesegen. Eloszor en is ugy gondoltam, hogy nekem is ez kell, de igy, hogy egyeb korulmenyek miatt inkabb vartunk, most azt gondolom, hogy megsem lett volna jo megoldas az nekem.
Bagyon friss volt a seb, eleg sokat bankodtam miatta, tudom, hogy vegig stresszeltem volna az elso honapokat, ha terhes lettem volna, mert elegge pesszimista tipus vagyok alapbol.
Nem azt mondom, hogy igy nem fogok izgulni, ha ismet terhes leszek, de most epp optimista vagyok, ugy erzem, hogy minden rendben lesz.
Egyebkent talan epp a stressz miatt nem is estem eddig teherbe. Ahogy kozeledett a mensi ideje, egyik felem azert szurkolt, hogy pozituv legyen a teszt, a masik felem meg mar elore felt, hogy mi lesz, ha pozitiv lesz es ismet elvetelek, nem is akarom inkabb, kicsit meg meg is nyugodtam, amikor megjott a mensim. Lehet, hogy hulyeseg, de talan ennek is koze volt ahhoz, hogy nem lettem terhes, holott eddig 3 terhessegem volt es mindharomszor az elso vedekezesmentes honapban estem teherbe.
En konkretan most szulnek, ha nem veteltem volna el es most erzem azt, hogy "OK, ezen is tulvagyunk". Most mar igazan akarom a babat, nem felek.
De mint irtam, ez nagyon egyeni, azzal sincs gond, aki unra hamar terhes akar lenni, teljesen ertheto mindket hozzaallas.
köszönöm!
Most kezd erősödni a vágyam a baba iránt és kicsit csökkenni a félelmem, remélem egy hónap alatt rendeződik ez a dolog, félelemmel a hátamon nem szeretném elkezdeni a terhességet.
Meg kell próbálnom túl lenni a félelmeken és majd utána :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!