Lombikosok! Hogy zajlik?
Segítséget szeretnék kérni, csak úgy nem engedi kiírni🙄Aki túlvan már legalább egy beültetésen, leírná, hogy pontosan mi történik?
A meddőségis orvos semmit nem mond. Úgy érzem, mintha egyszerre sürgetné és késleltetné is. 3-4 havonta kapok időpontot konzultációra, olyankor csak megnézi a leleteimet, ad 1-2 újabb beutalót és ennyi. Közben mindig jön valami műtét vagy egyéb finomság, azalatt újra lejár valami, újra beutaló és kezdődik elölről az egész. De mindig mondja, hogy utána mehetek, megcsináljuk, de azt se tudom, mit, ha egyszer eljutok odáig egyáltalán.
Azt tudom, hogy inszem nem lesz a korom miatt. Meg hogy azon kívül, hogy öreg vagyok, nincs semmi bajom. Szóval mi történik? Van valami stimuláció minden esetben? Hiába van elvileg ovum, az ugye 1 pete. Ha meg az első nem sikerül, akkor minden alkalommal újra leszívás egyesével? Nem úgy van, hogy akkor leszívnak, amennyit tudnak, megtermékenyítik és a következőknél is azokból ültetnek be?
Meg egyáltalán hogy megy az egész leszívás, beültetés, minden? Úgy tudom, valamit szúrni is kell. Mit és mikor? Tényleg semmit nem tudok. Leírná valaki részletesen, mint egy hülyének?🤣 Köszönöm, ha segítesz!
válasza:"Volt egy csaj, akit tudom, hogy altattak, de azt nem tudom, hogy épp kivettek-e belőle, vagy beraktak."
Beültetéshez biztos, hogy nem altatnak.
Amúgy is csak rövid altatás, én már akkor magamnál voltam, amikor bevittek a szobába, és áttettek az ágyra. Sőt, már magam másztam át.
válasza:Nekem az első leszívásnál rövid protokoll volt, akkor nem volt lehetőség altatásra. Igaz hogy nem kellemes de kibírható a leszívás (tudod hogy ki miatt kell)és számomra érdekes volt UH követni hogy mi történik, tudtam hogy mikor fog szúrni.
A beültetés gyorsan megvan, kb.annyi mint a rákszűrés. Sajnos az első "babám" olyan 8 hetesen megállt a fejlődésben így missed ab-vel végződött. Maradtak az első leszívásból így a második beültetésnél spontán ciklusba kaptam vissza fagyasztottat,az nem sikerült.
A harmadik lombiknál hosszú protokoll volt,itt már volt lehetőség altatást kérni de mivel az elsőnél is ébren voltam mondtam hogy maradok ismét ébren.
Ezzel jártunk sikerrel,tavasszal megszületett a kisfiam 😊
Ne félj tőle,én is úgy mentem hogy nemtudtam mi vár rám,de arra kell gondolni hogy ki miatt történik mindez🙂
#13! Az nem baj, ha rövid, csak a műveletnél aludjak. Amúgy beültetésnél miért nincs altatás?
#14! Hú, hát nem hoztad meg a kedvem🤣
De köszi, nektek is!
válasza:A beültetésnél azért nincs altatás, mert nem fáj annyira, hogy indokolt legyen.
Azért az altatásnak vannak kockázatai, egy egy oldalas nyilatkozatot íratnak veled alá, hogy mi minden történhet altatás alatt.
Amúgy az egész lombik semmiség a terhességhez+szüléshez képest. Nem érdemes félni tőle.
válasza:#16! Persze, de szülésnél már biztos a "nyereség". Beültetésnél csak a fájdalom a biztos. Abban a pillanatban nem tudod, hogy egyáltalán szükség lett volna-e rá vagy spontán is sikerült volna, meg azt se, hogy sikerül-e vagy a semmiért szenvedsz.
#17! Értem. De beültetésnél nem lehet "megugrani"? Szóval nem tehetek kárt magamban? Én már rákszűrésnél is "ugáltam", mert a doki utólag szólt, hogy csípni fog. Hát, pont azért ugrottam, mert már csípett.
válasza:Kérdező ezt a legjobb szándékkal írom, de ameddig így állsz hozzá ne kezdjétek a lombikot:
'Abban a pillanatban nem tudod, hogy egyáltalán szükség lett volna-e rá vagy spontán is sikerült volna, meg azt se, hogy sikerül-e vagy a semmiért szenvedsz."
A beültetés tényleg csak egy icipici része a lombiknak. Kismillió kellemetlen vizsgálat, rengeteg hormon, tűszúrás kiséri. Ami embert, kapcsolatot próbáló folyamat, és ezzel a hozzáállással szerintem nem fogod tudni végig csinálni. Én úgy érzem a kérdéseidből, hogy azt szeretnéd, hogy beszéljünk rá a lombikra. Szerintem adj időt magadnak, magatoknak, hogy ezt emésszétek, mert a beültetés alatti "fájdalom" eltörpül az egész folyamat megterhelőségét illetően.
#19! Sajnos, nem tudok időt hagyni, mert az nincs. Nagyon túlkoros vagyok. Ha nem lennék, el se gondolkodnék lombikon.
A kapcsolatomat viszont biztos nem viseli meg, mert nincs 🤣
A kismillió vizsgálat nagy részét már végigszívtam, az nem érdekel. Pontosabban valószínűleg pont azért vagyok már ilyen kiégett, hogy ennek ellenére se tartok sehol. A tűszúrástól nem annyira félek, inkább attól, hogy tudom összehangolni egyéb feladataimmal. Elég rapszódikus az életem, azt meg nem engedhetem meg magamnak, hogy hónapokon keresztül ne csináljak semmit, ami nem tartozik a lombikhoz. A hormonoktól viszont rettenetesen félek. Jelenleg koromhoz képest nagyon rendben van. Ha felborítják és nem sikerül, félek, hogy már sose áll vissza és esélyem se lesz, se lombikkal, se anélkül.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!