Depressziósnak érzem magam a sikertelen próbálkozásoktól? Mi segíthet pszichológuson kívül?

Az tud segíteni, hogy megérted, hogy a gyerektől nem jobb lesz az életed, hanem gyökeresen más. Soha többet nem lesz ugyanolyan, mint előtte volt, vagy csak 10-15 év múlva, amikor meg már te nem vagy olyan, mint voltál...

Én 3 inszemet és egy lombikot csináltam végig, műtöttek endoval, volt IR-em.

Akkor semmi nem segített. Pszichológushoz se azért érdemes járni, hogy majd attól jobb lesz azonnal - mert ilyen nincs. A pszichológus segít, hogy megértsd magadat, a működésedet, az elakadásaidat és ezeket végül el tudd engedni, fogadni, megváltoztatni. De odáig hosszú az út. Azért érdemes elmenni és dolgozni magadon, hogy egy "jobb anyát" kapjon a születendő gyereked, aki remélhetőleg nem fogja ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint a szülei (helyette majd másokat).

De azt is tudom, hogy a pszichológiában sokan nem hisznek... Lehet, hogy Te is ez vagy.

Amit az akkori önismereti munkából megtanultam és most is segít, ha megtanulsz célokat kitűzni, megtervezni az odavezető utat és lépésről lépésre haladni. Ez el tudja terelni a figyelmet. Pl. egy házfelújítás, vagy csak egy szoba átrendezése, esetleg egy új projekt az életedben, egy kutya kiképzése (nem csak sétáltatása!), egy edzésterv követése edzővel, célversennyel.

Én egyébként nem tudtam volna végigcsinálni, ha nem beszélhettem volna meg a párommal, plusz ha ő nem mondta volna el az érzéseit ugyanúgy.

Érdemes talán lombikos/meddőségi csoportokban sorstársakat keresni, velük beszélgetni. De annak meg az a hátránya, hogy egy idő után belegolyózol és csak ekörül fogsz kattogni.

Nekem a depresszióm úgy múlt el, hogy elmentem egy pszcihológushoz és beszélgetek vele.

Konkrétan azért volt depresszióm négy éven át, mert nem beszélgettek velem eleget.